"Mi, az Egyesült Államok Népe, egy tökéletesebb Unió létrehozása, az igazságosság megteremtése, a hazai nyugalom biztosítása, a közös védelem biztosítása, az általános jólét előmozdítása és a Szabadság Áldásainak biztosítása érdekében, önmagunk és utódjaink számára rendet teszünk és létrehozzuk ezt az alkotmányt az Amerikai Egyesült Államok számára."

Ezeket a szavakat egy kevéssé ismert alapító atya, Gouverneur Morris írta, akinek egészen különleges élete és még ettől is különlegesebb halála volt. Az ő életének egyediségével, talán csak Benjamin Franklin életének változatossága vehette fel a versenyt abban az időben, vagy még ő sem. (Gouverneur Morris)

Jeffersonnal és Washingtonnal szemben Morris valóban elutasította a rabszolgaságot, s nemcsak szavakban, s emellett javíthatatlanul nimfomán szexmániás is volt, legalábbis saját naplója alapján. Egészen 57 éves koráig nagyon kedvelte a hölgyeket, különösen akkortájt, amikor diplomáciai szolgálatot teljesített Franciaországban, éppen a francia forradalom időszakában. Három évig tartó szerelmi kapcsolata volt többek között Comtesse Adélaïde de Flahaut regényíróval (a Louvre-ban találkozgattak s nem csak beszélgettek és irogattak), de közös szeretőjük volt Charles Maurice de Talleyrand francia diplomatával is.

Ekkor, már csak fél lábbal tudott a nők után szaladni, mert a bal lábát térd alatt amputálni kellett, amikor 1780-ban egy dühös, felszarvazott férj elől menekült éppen, de egy kocsi olyan szerencsétlenül elgázolta, hogy nem lehetett megmenteni - a lábát. Aztán az amputáció után az orvos közölte, hogy talán mégis sikerülhetett volna.

57 éves korában sem azért hagyta abba a nők utáni futkározást, mert férfiassági problémája volt, hanem mert feleségül vette a házvezetőnőjét, egy 22 évvel fiatalabb hölgyet, Anne Gary Randolphot, akit egyébként másfél évtizeddel korábban bíróság elé állítottak, a saját (egyébként sógorától született) csecsemője meggyilkolásáért - igaz, végül felmentették, s 1813-ban egy fiút szült Morrisnak.

Egyszóval, Morris élte a férjek nyugodt életét, ezért is zavarta nagyon, amikor 1816-ban előbb vizelési problémái támadtak, majd húgycső-elzáródása alakult ki. Morris nem akart orvoshoz menni, hanem saját barkácsolásba kezdett, s egy finom bálnacsontos fésű egy fogával (tulajdonképen egy bálnaszilával) próbálta a húgyutakat megtisztítani. (a képen egy bálnacsontos fésű)

Nos, ez nem sikerült, ugyanakkor felsértette a húgycső belsejét, s olyannyira meg is fertőződött, hogy a fertőzés végül megölte, így tulajdonképpen saját kezétől halt meg 1816. november 6-án. 

Talán nem meglepő, ha az ő halálát tartják a legbizarrabbnak az alapító atyáké közül...

 A blogban használt források listája 

A képzeletbeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Commons.

 DJP

 Csatlakozz a bloghoz és a Facebook-csoporthoz!