III. Vlad, azaz Karóbahúzó Vlad vagyis Vlad Tepes, aki Valachia uralkodója volt (háromszor is) a mai Dél-Románia területén, eléggé ismert figura volt a XV. században.

A Drakula, azt jelentette draco fia, vagyis a sárkány fia, hiszen apja tagja lett a Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrendnek, amely az oszmánok ellen alakult, akik egyébként őt Kazikli bégnek (Karóbahúzó hercegnek) nevezték.

III. Vlad 1431 november 8-án született Erdélyben, Segesvár erődjében, II. Vlad fiaként. Apja 1436-ban lett Havasalföld fejedelme, de néhány év múlva már II. Murád örök szultánnal egyezkedett.

Hűsége bizonyítékaként 1442-ben két fiát, a leendő III. Vladot és Radut túszként küldte a szultán udvarában. A fiúkkal jól bántak, megtanították őket a tudományokra és művészetekre, de háború művészetére is, amely talán nem volt igazán jó ötlet.

Radu könnyen alkalmazkodott és hamar áttért az iszlám hitre, de Vlad nem szerette az oszmánokat (és közben meggyűlölte Radut is), s kitartott a Sárkányrend mellett, amelynek ötéves korában ő is tagja lett.

1447-ben II. Vlad újra megbukott a trónon, majd meg is ölték (egyes hírek szerint Hunyadi János parancsára, mert már korábban is sok konfliktusuk volt), de a törökök bevonultak és III. Vladot ültették a trónra, akit azonban néhány hónap múlva szintén elűztek.

Majd tíz évvel később, 1456. augusztus 20-án nyerte vissza a trónt, de ezúttal (állítólag) a magyarok segítségével.

1457-ben egy hatalmas húsvétvasárnapi lakomára kétszáz arisztokratát hívott meg a családjukkal együtt, ahol megtudakolta ki hány éves. Akiről úgy gondolta, hogy részt vehetett apja 1447-es meggyilkolásában, fogságba vetette, majd karóba húzatta. Gondosan ügyeltek arra, hogy a létfontosságú szervek ne sérüljenek, így az áldozatok órákig, de olykor napokig is szenvedtek. Az arisztokratákat rendezett sorokban húzatta karóba, amelyet elnevezett "a karóba húzottak erdejének".

A húsvéti lakoma után a karóba húzott nemesek családját a hegyekbe vitette, ahol egy hatalmas várat építtetett velük. Olyan keményen dolgoztatta őket, hogy nagyon sokan belehaltak a kimerültségbe. A vár elkészülte után, a még életben maradottakat szintén karóba húzatta.

A viselkedése II. Mehmed szultán is felbőszítette, aki Konstantinápoly elfoglalása után tízezer lovast küldött ellene. Vlad azonban megtámadta és legyőzte őket, a vezéreket (a fővezér Hamza basát is) pedig szintén karóba húzta. Amikor a török küldöttség tagjai nem akarták levenni előtte a turbánjukat, a fejükre szegeztette azt. Összesen 38 ezer törököt öletett meg, amelyet már a szultán sem hagyhatott szó nélkül.

II. Mehmed szultán 1462-ben egy 90 ezer fős hadsereget küldött ellene, akik akadálytalanul hatoltak be a fejedelemségbe, azonban az út mentén húszezer török és egyéb muszlim volt karóba húzva. A török szultán elborzadt, visszafordította a seregét és hazament.

A szultán ezután Vlad öccsének ajándékozta az országot, aki nagy török haddal érkezett. Egészen Arges váráig üldözte Vladot, akinek felesége a legenda szerint öngyilkos lett, leugrott a szikláról.

Vlad Erdélybe menekült, s Mátyással akart szövetséget kötni, aki azonban közben már Raduval megegyezett. Vlad így börtönbe került Visegrádon.

Utolsó évei nem teljesen egyértelműek, mert a különböző források más mondanak. Az egyik szerint 1476 decemberében kivégezték, a másik szerint négy év börtön után kiengedték és katolikus hitre tért. Egy harmadik (s talán legvalószínűbb szerint) tizenkét év rabság után kiengedték, s hazatért. Öccse már meghalt, az utódját elűzte, majd megütközött a törökkel, ahol 1476 decemberében (talán 14-én) elesett egy csatában Bukarest mellett.

Egyes források szerint 1474-ben feleségül vette Szilágyi Jusztinát, aki egyébként Hunyadi Mátyás unokatestvére volt.

A nép nagyon félt Vladtól, amelyet talán a következő történet is jól mutat. A fővárosa, Targovise főterén egy aranypoharat helyeztetett el, s bárki ihatott belőle, de a pohár soha nem hagyhatta el a főteret. A városban ekkortájt 60 ezer ember (közöttük sok szegény) élt, de egész uralkodása alatt senki nem merte a poharat ellopni.

Bram Stoker szerint Vlad erdélyi volt, pedig éppen Erdéllyel harcolt igen sokat. Elterjedt egy olyan legenda, amely szerint egy ízben egy oláh kereskedő áruját Brassóban elvették anélkül, hogy fizettek volna. Vlad összegyűjtötte az összes brassói kereskedőt és elkobozta minden vagyonukat, majd karóba húzatta őket. Ezután fiatal erdélyieket gyűjtött össze, akiket szintén karóba húzott vagy máglyán elégetett.

Sokan persze túlzásnak vélik a rémtetteit, de számos beszámoló van pontos dátumokkal és eseményekkel (pl. felégetett templomokkal). Egyes források szerint Rettegett Iván kedvenc olvasmánya volt a Vlad Tepes életéről szóló krónika.

djp