A spagettifa-hoax - egy klasszikus médiahack története
Az álhírek és médiahackek nem a digitális korszak sajátosságai – már jóval az internet és a közösségi média elterjedése előtt is képesek voltak megtéveszteni a közvéleményt.
Egyik legismertebb példája ennek az 1957. április 1-jén sugárzott "spagettifa-hoax", amelyet a brit BBC közszolgálati televízió egyik legrangosabb műsora, a 'Panorama' mutatott be. Ez az áprilisi tréfa nem csupán megmosolyogtató anekdotaként él tovább, hanem egyben kiváló példája annak, hogy a média hogyan tudja befolyásolni az emberek gondolkodását – akár egyetlen jól időzített és meggyőző riport segítségével is.
A szóban forgó hoax tehát a 'Panorama' című műsorban hangzott el, amely akkoriban egy komoly, politikai és társadalmi témákkal foglalkozó hírmagazin volt. Éppen ezért a nézők többsége megbízható, hiteles forrásként tekintett rá.
A riportban a nézők azt láthatták, hogy Svájc déli részén, a Ticino régióban a helyiek fákon termesztik a spagettit. A képsorokon mezőgazdasági munkások láthatók, amint hosszú spagettiszálakat „szüretelnek” a faágakról, majd szárítják azokat a napon. Mindezt a jól ismert és megbecsült műsorvezető, Richard Dimbleby narrációja kísérte, teljesen komoly hangnemben, növelve ezzel a riport hihetőségét.
A hoax hatalmas visszhangot váltott ki: a BBC-hez számos telefonhívás és levél érkezett, amelyekben a nézők arról érdeklődtek, hogyan tudnának otthon spagettifát nevelni. Sokan ténylegesen elhitték, hogy a spagetti egy egzotikus fa termése. Ez nem is csoda, hiszen az 1950-es évek Nagy-Britanniájában a spagetti még újdonságnak számított, és sokak számára ismeretlen volt az elkészítési módja, eredete. Az emberek kevésbé voltak kritikusak a vizuális tartalommal szemben, különösen, ha az egy köztiszteletben álló csatornán jelent meg.
A BBC később tréfásan válaszolt a kíváncsi érdeklődőknek, azt tanácsolva: "Ültessenek el egy spagettiszálat egy doboz paradicsomszószba, és reménykedjenek a legjobbakban." Ez a reakció még inkább hozzájárult a hoax hírnevéhez és emlékezetességéhez.
A spagettifa-riport azóta is az egyik legismertebb és legtöbbet idézett áprilisi tréfa lett, amely nemcsak a brit, hanem a nemzetközi média történetében is kiemelkedő helyet foglal el. A sikerének több oka is van: a forrás hitelessége, a riport profizmusa, a közönség kulturális tájékozatlansága az adott témában, és persze az időzítés – április elseje, a bolondok napja.
A spagettifa-hoax nem csupán egy jól sikerült tréfa volt, hanem egy időtálló példája annak, hogyan képes a média befolyásolni a közvéleményt – még akkor is, ha a szándék csupán ártalmatlan szórakoztatás. A történet rávilágít arra, hogy az emberek gyakran hajlamosak kritika nélkül elfogadni azokat az információkat, amelyeket megbízhatónak vélt forrásból kapnak. A spagettifa esete egyszerre tanít meg minket a forráskritika fontosságára és arra, hogy a humor és az emberi hiszékenység milyen érdekes módon fonódhat össze a média világában. A BBC áprilisi tréfája így nemcsak egy szórakoztató történet, hanem egy örök érvényű lecke is – nemcsak a nézők, hanem az újságírók számára is.
Kapcsolódó posztok
