A vándoralbatrosz a déli félteke egyik legnagyobb repülni képes madara, sőt annyira képes repülni, hogy a szárazföldön csak a költési időszakban tartózkodik. A meleg légáramlatokkal hatalmas távolságokat jár be, évente többször is megkerülheti a Földet, s egy nap alatt akár 500 km utat is megtehet vitorlázórepülésben, órákon keresztül nem vagy alig csapva a szárnyaival, így aztán napokig, sőt hetekig a magasban maradhat. (Az eddigi legnagyobb távolság, amelyet egy albatrosz egy év alatt megtett 120 ezer km volt.)

A madarak másképpen alszanak, mint az emlősök, s képesek arra, hogy míg az egyik agyféltekéjük a mély álomban van, a másik abszolút ébren van, aztán fordítva. Ráadásul egyetlen pillanat alatt képesek előállítani a REM-állapotot, vagyis ha pár másodpercre megállnak, a szemüket lehunyják, aztán továbbrepülnek, közben már aludtak is egy jót. Harmadrészt pedig, ha elég magasan vannak, s vitorlázó módban, akkor az is lehetséges, hogy pár másodpercre mindkét agyfélteke kikapcsol, aztán a madár 'újraindul'. A nagy magasság és a siklórepülés miatt nem igazán veszítenek magasságot eközben.

A madár testhossza átlagosan 100-140 cm, a szárnyfesztávolsága azonban 370 cm is lehet (de találtak már 422 cm szárnyfesztávolságút is), míg a testtömege valamivel több mint 10 kg. A (felnőtt madár) tollazata hófehér, kivéve a szárnyai végét. Kétévente költ egy-egy fiókát, amelynek kiköltése hónapokig (körülbelül 11 hétig) tart, a kirepülési idő pedig 10-12 hónap is lehet. A tojásuk fehér és körülbelül 10 cm hosszú. A fiókák kevesebb mint harmadrésze marad életben, s csak 11 éves koruk után kezdik meg a szaporodást, viszont több mint ötven évig is élhetnek, sőt egy meggyűrűzött, Wisdom (Bölcsesség) nevű példány legalább 64 évig élt. Udvarlásuk eléggé különleges és egyetlen társuk van egy életen át.

Sómirigyeik segítségével képesek a testük sótalanítására, így képesek a tengervizet is hasznosítani. Jelenleg összesen 25-30 ezer példány élhet a déli tengereken.

djp