Benedetta Carlini egy olasz katolikus apáca volt, aki egy kolostor apátnőjeként intim kapcsolatban állt egy másik apácával, Bartolomea nővérrel.

Benedetta Szent Sebestyén éjszakáján (1590. január 20.) született egy hegyi falucskában, s születése majdnem az édesanyja életébe került. Az apja gazdag és jámbor ember volt, az édesanyja pedig a helyi plébános nővére. A nehéz és veszélyes vajúdás után kapta a Benedetta (áldott) nevet.

A kislányt az apja képezte, akitől vallásos nevelést kapott, s már ötéves korában fejből ismerte a szentek litániáját és az egyéb imákat, naponta többször is a kezébe vette a rózsafüzért és imádkozott. Hatéves korában megtanult olvasni és valamelyest a latin nyelvet is elsajátította.

Naponta öt Miatyánkot és nyolc Üdvözlégyet mondott el, majd kilenc éves korában az apja beteljesítette a születéskor tett ígéretét - amelyet azért tett, mert a felesége és a kislány is életben maradt, Benedettát elvitte Pesciába, egy kolostorba.

A pesciai kolostorban aszketikus életet élő apácák voltak, de hivatalosan nem voltak elismerve, így az imádkozás mellett nyersselyem gyártásával is foglalkoztak.

A kolostort éppen Benedetta születése évében alapította Piera Pagni, akinek egyik rokona két évvel korábban egy férfigyülekezetet alapított.

A vároaban ekkor három kolostor működött, de nem volt olcsó mulatság bekerülni, hiszen a bekerülés díja akár 400 scudi is lehetett, amikor egy szakmunkás 55-60 scudit keresett évente.

Ahová Benedetta bekerült, ott csak 160 scudi volt a belépési költség.

A napjai eléggé hasonlóan teltek, hiszen mindig engedelmes és példamutató volt, soha nem kapott figyelmeztetést, s hetente kétszer úrvacsorát vett.

A csoport jól gazdálkodott, s 18 lány helyett hamarosan már 30 főre bővíthették ki a kolostort.

Amikor Benedetta 23 éves volt, azt tapasztalta, hogy természetfeletti látomásai vannak, amelyekről beszámolt a gyóntatópapjának is. Egyes látomásai mások jelenlétében történtek meg, s a tanúk szerint az ima közben transzba esett, gesztikulált és érthetetlen hangokat adott ki - a kérdésekre azonban nem válaszolt.

Néhány évnyi nyugalom után 1617-ben újra látomásai voltak és abban férfiak üldözték, amely miatt félelemben élt. Ekkor egy cellatársat rendeltek mellé, Bartolomea Crivellit, akinek figyelnie kellett őt, s ha szükséges volt segíteni is. Az új kolostorépület avatásakor újabb transzba esett, s nagyon sokan látták őt abban az állapotában a polgárok közül is.

Három hónappal később megkapta a stigmákat is - a fején, a kezén és a lábán, valamint a mellkasán, Bartolomea apró rozettákhoz hasonló vörös nyomokat látott a testén.

Néhány hónappal később őt választották apátnőnek, mintegy elismerve a természetfölötti jelenségeket.

1619. március 21-én ismét transzba esett, s Jézussal (valamint más szentekkel is) találkozott, majd május 20-án Jézus közölte vele, hogy feleségül fogja venni egy hét múlva. Pontos utasításokat kapott a kápolna díszítésére, majd egy héttel később, 1619. május 27-én (a Szentháromság reggelén) egy belső hang alapján két novíciust angyalnak öltöztetett, majd az esküvő is lezajlott, bár csak ő látta a nem evilági résztvevőket.

Stefano Cecchi prépost másnap felmenette az apátnői tisztségéből, majd megvizsgálta a stigmáit. Egy héttel később újra meglátogatta, de a stigmák közül néhány már begyógyultnak tünt - a prépost megzavarodott.

Egy héttel később a stigmák újra erősebben látszottak, s újra véreztek, majd egy jó hétnyi gondolkodás után Benedettát látnoknak ismerték el.

Egy évvel később a pápa engedélyével a kolostort zárt közösségként ismerték el, vagyis már hivatalosan is létezett, Benedetta pedig újra apátnő lett. (a lenti képen Saint-Alphonse nővér látható, akit gyakran ábrázolnak Benedetta helyett)

1620 késő őszén Bendetta apja meghalt, s a lány az angyali üdvözlet napján (1621. március 25.) követte őt. Paolo Ricordidati atya azonban azt parancsolta neki, hogy térjen vissza az élők sorába, s ő így is tett. Visszatérése után elmesélte milyen a Purgatórium, a Paradicsom és milyenek az angyalok, démonok ...

Ezt már nem lehetett szó nélkül hagyni, így Alfonso Giglioli pápai nuncius ki akarta vizsgálni az ügyet. A látomásaiban ellentmondásokat találtak, s nem győzte meg őket az igazáról, de más is kiderült.

Ahogyan a nyomozók írták: "Ez a Benedetta nővér ezután két egymást követő éven keresztül, hetente legalább háromszor, este vetkőzés és lefekvés után várta, hogy társa levetkőzzön, és úgy tett, mintha szüksége lenne rá, és magához hívta. Bartolomea odajött, Benedetta megragadta a karjánál fogva, és erőszakkal az ágyra dobta, átölelte, maga alá tette, és úgy csókolta, mintha férfi lenne, szerelmes szavakat mondott neki. És annyira kavargott rajta, hogy mindketten elrontották magukat. És így erőszakkal tartotta őt néha egy, néha kettő, néha három órán keresztül."

Végül is, ha a pápáknak lehetett ...

A nyomozók azonban nem voltak felkészülve erre az információra és amikor 1623. november 5-én befejezték a jelentésüket, erről keveset írtak. Bendetta azonban nem maradhatott apátnő, csak egy engedelmes apáca, s arra a következtteésre jutottak, hogy "minden olyan dolog, amit a nőben vagy általa elkövettek, nemcsak azokat, amelyeket bűnösnek tartottak, hanem a többi természetfelettinek és csodásnak tartott tettet is az ő beleegyezése vagy akarata nélkül követték el, mivel tette, amíg kiment az eszéből az ördög munkája miatt." - mivel Bendetta állítása szerint semmire nem emlékezett.

Nem tudni pontosan mi történt, de Bendetta 1626-ban börtönbe került, ahonnan csak 35 évvel később szabadult meg, 1661. augusztus 7-én. Ekkor egy apáca azt írta a naplójába, hogy "Benedetta Carlini 71 évesen halt meg lázban és kólikás fájdalmakban, tizennyolc napos betegség után. Harmincöt évet töltött börtönben bűnbánatban halt meg."

A halálának a híre gyorsan elterjedt, s a köznép úgy kezelte, mintha egy szent halt volna meg.

 A történetéből Paul Verhoeven 2021-ben forgatott filmet Bendetta címmel.

 djp