Wilhelm Conrad Rontgen német fizikus a laboratóriumában katódsugarakkal éppen vizsgálatokat végzett, amikor 1895. november 8-án egy furcsa fényt észlelt a korábban vegyszerekkel kezelt képernyőn.

Így vált az első emberré, aki megfigyelte a röntgensugarakat, amelyeket amelyeket ismeretlen és titokzatos tulajdonságaik miatt nevezte el X-sugaraknak.

A röntgensugarak olyan elektromágneses energiahullámok, amelyek hasonlóak a fényhez, azzal a különbséggel, hogy körülbelül 1000-szer rövidebb hullámhosszon futnak, lehetővé téve, hogy áthaladjanak a lágy anyagokon, például a bőrön és az izomzaton, de a keményebbeken, például a csontokon vagy fémeken nem. Ezzel forradalmasították a diagnosztikai orvoslás területét azáltal, hogy nem tolakodó eszközt biztosítanak az orvosoknak, hogy műtét nélkül belássanak az emberi testbe. Ez nagyon jól hasznosítható volt a háborúk esetén, hiszen a golyók lokalizálására vagy a törött végtagok diagnosztizálására.

A probléma azonban az volt, hogy a tudósok örültek a sugarak előnyeinek, de nem ismerték a sugarak káros hatásait. Csak akkor vették komolyabban, amikor egyre több furcsa bőrsérülés és égési seb keletkezett a nagy dózis miatt.

Ekkor óvatosabbak lettek, de csak több évtizeddel később lett ennek valóban élő gyakorlata.

djp