Skóciai Szent Margit vagy más néven Wessexi Margit a 11. század egyik legfigyelemreméltóbb karaktere volt, akit jámborsága és az egyház iránti hűsége miatt másfél évszázaddal a halála után már szentté avattak.

Margit, amellett, hogy III. Malcolm skót király felesége volt, kitűnő származással rendelkezett, hiszen édesapja Edvárd herceg, Vasbordájú Edmund angol király fia volt, s ezzel együtt Hitvalló Edvárd angol király unokaöccse, ráadásul II. Edgár angol király apja is. Mindezek révén Margit, Nagy Alfréd wessexi király közvetlen leszármazottja volt.

Persze az édesanyja révén is királyi származású volt, hiszen Agatha vagy Ágota az első magyar király, Szent István lánya volt, s ezzel együtt II. Henrik német-római császár unokahúga.

De hogyan került Skóciába Margit?

Margit, ahogyan két testvére, Krisztina és Edgár Magyarországon született, s Hitvalló Edvárd kérésére indultak Angliába, akinek a házassága gyermektelen maradt.

A család 1057-ben érkezett Angliába, de Edvárd herceg, aki a trónörökös lett volna, nem sokkal később, 1057. április 19-én elhunyt (feltehetően meggyilkolták). A családtagok ezután Hitvalló Edvárd udvarában éltek, de a király 1066. január 5-én elhunyt, majd néhány hónap múlva a következő uralkodó, II. Harold is elhunyt.

Az angolszász nemesek ekkor Edgárt kiáltották ki angol királlyá, de Hódító Vilmos már a küszöbön állt, s hamarosan elfoglalta Londont is.

Ekkor Edgár és családja elmenekült, de egy vihar Skóciába sodorta a hajójukat, s Margit vonakodva bár, de az akkor már özvegy skót király második felesége lett.

Ez a kényszerű frigy aztán boldog házassággá alakult, s Margit nagyon sok vallási szokást bevezetett vagy megerősített - vasárnapi munkavégzés tiltása, évente többszöri úrvacsora vétele, a nagyböjt betartása ...

Malcolm, akit elvarázsolt Margit szépsége, mindenben támogatta, sőt tanácsadóként kezelte, amely abban a korban nem igazán volt jellemző. Persze ehhez az is kellett, hogy gyakran kiderült, hogy a királyné többet tud a vallásról és sok minden másról, mint az egyházi vezetők.

A királynő kolostort alapított Dunfermline-ban, felépítette Skócia első nagyobb kőtemplomát és kérésére Lanfranc canterbury érsek szerzeteseket küldött. 1128-ban aztán Margit fia, I. Dávid skót király kezdeményezésére önálló apátsági rangra emelték.

Margit jámbor volt és bölcs, de erős akaratú, aki Európa számos udvarát ismerte, s személyesen találkozott magas rangú egyházi vezetőkkel. Olyan fajta életet hozott a skót udvarba, amely korábban nem volt jellemző - legalábbis ez derül ki a királyné egykori káplánjának a művéből, amelyet Turgot 1100 és 1107 között írt a királyné lányának, Edithnek vagy (későbbi nevén) Matildának a kérésére/parancsára. Matilda később I. Henrik angol király feleségeként angol királyné lett.

Ebből tudhatjuk, hogy a királyné a gyakori böjtölés és önmegtartóztatás mellett fontosnak tartotta az etikettet és rajongott szép ruhákért és gyönyörű ékszerekért.

Mindemellett a kora úgy jellemezte: „magas születése óta kiemelkedő, de még híresebb erényéről és szent életéről”.

Nagy gonddal foglalkozott hat fia és két lánya nevelésével, így aztán legalább három fia (Edgár, Sándor és Dávid) skót királlyá vált, Edmund esetében a források ellentmondóak, két lánya közül az egyik angol királyné, a másik Boulogne grófnéja lett, egy későbbi angol királyné édesanyja.

A határszéli villongások gyakoriak voltak, s ebben Malcolm sem volt minden esetben vétlen. 1093-ban újra hadjáratra indult, s amikor Alnwickot ostromolták, az ostrom közben a skót király életét vesztette, legnagyobb fia pedig súlyos sérüléseket szerzett, amelyek következtében nem sokkal később, Jedburgh közelében szintén az életét vesztette.

Margit a hadjárat kezdete óta koplalt, s szervezete már nagyon legyengült, amikor hírt kapott szeretett férje és legnagyobb fia haláláról.

Ez a két csapás elegendő volt ahhoz, hogy úgy érezze, már nincs értelme az életének, s 1093. november 16-án ő is elhunyt. Az elhunyt királynét az általa alapított kolostorban temették el Dunfermline-ben, ahová később a férje holttestét is szállították.

Mind a gyermekei, mind a nép azonnal szentként kezdte tisztelni, s neki tulajdonítják, hogy 1199-ben Oroszlán Vilmos nem indított háborút Anglia ellen, hiszen az ő sírja mellett virrasztva volt ezt tiltó látomása.

A királynét 1250-ben avatták szentté, másfél évtizeddel Árpád-házi Szent Erzsébet után., majd 1673-ban X. Kelemen pápa Skócia védőszentjévé nevezte ki.

djp