Az első mexikói császár, I. Ágoston két unokáját 1864-ben fogadta örökbe Habsburg Miksa második mexikói császár (Ferenc József öccse) és Sarolta császárné (I. Lipót belga király lánya és Viktória királynő unokatestvére), mivel nekik nem születtek gyermekeik, s próbálták a dinasztiát megalapozni Benito Juarez mexikói elnökkel szemben. Ez nem sikerült, mert Miksát 1867-ben kivégezték Juarez parancsára (vagy mégsem ... de ez egy másik történet)

A nagyobbik fiút, a tizenéves Salvador de Yturbite herceget (1849. szeptember 18-án született Mexikóvárosban) a császárné Európába küldte tanulni, s 1867-ig Párizsban élt, majd Magyarországra költözött, mint Miksa fogadott fia. Ferenc József évjáradékot ítélt meg számára, amelynek összegét folyamatosan növelte. A fiatal herceg egy európai körutazása során Velencében megismerkedett és összebarátkozott Mikos Gyula Gáspár báróval és édesapjával báró Mikos Ede földesúrral, akik éppen egy dél-amerikai körútról tértek vissza. A magyar főúr meghívta a trónörököst a Vas és Zala megye határán álló mikospusztai kastélyába, amelyet ő el is fogadott. (a kastély jelenlegi állapota - Forrás: https://elherdaltorokseg.blog.hu)

A francia színésznő III. Napóleon egyik leghíresebb szeretője volt, aki Émile Zola révén halhatatlanná vált.

Marguerite Bellanger 1838. június 10-én született Julie Justine Marine Lebœuf néven egy szegény családban s 15 évesen mosónőként kezdett el dolgozni. Egy Rives nevű hadnaggyal folytatott viszonya kinyitotta a szemét az egyéb lehetőségek felé és egy cirkuszban helyezkedett el, ahol akrobataként és táncosként dolgozott. Párizsba kerülve már színésznőként dolgozott a La Tour d'Auvergne színházban Marguerite Bellanger (ál)néven. Nem volt túl tehetséges, cserébe az egyik legkeresettebb kokottá vált. Több művész (pl. Manet) modellje is volt és külön rendőrségi engedéllyel még férfi öltönyben is fényképezték. (Eugéne Disdéri: Marguerite Bellanger - 1870k)

A nyári időszámítást már Benjamin Franklin (1706-1790) 1784-ben megjelent írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) is szerepel, amelyben a gyertyákkal való spórolásról is beszél. Az ekkor (1776-1785 között) éppen párizsi nagykövet Franklin  a Journal of Paris-ban jelentette meg a cikket. Azt is szerette volna, ha minden napfelkeltekor elsütnek egy hadászati ágyút és félreverik a harangot. A cikk valójában egy szatíra volt, s Franklin nem gondolta egészen komolyan, hisz javasolta azt is, hogy adóztassák meg a redőnyöket. Később azonban valóban szükségessé vált komolyan fontolóra venni az óraátállítást. (Benjamin Franklin J. S. Duplessis festményén)

https://hu.wikipedia.org/

https://en.wikipedia.org/

https://elherdaltorokseg.blog.hu/

https://www.swanngalleries.com/

https://www.historyextra.com/

https://www.history.com/

https://www.pinterest.com/

http://www.kolumnmagazine.com

https://www.edinburghlive.co.uk

https://www.nhm.ac.uk/

 https://www.brasilmergulho.com/

https://www.andalucia.com

http://ahoy.tk-jk.net