A lövőhal (Toxotes chatareus) egy különleges technikával vadászik a különböző rovarokra. Nevezetesen, a szájából kilövelő nagynyomású vízsugárral eltalálja az éppen pihenő vagy akár repülő rovarokat, amelyek így a vízbe esnek, ahol a lövőhal már nyugodtan elkaphatja őket.

Mindez nagyon egyszerűen hangzik, de ettől sokkal bonyolultabb folyamat, hiszen ha figyelembe vesszük, hogy akár négyméteres távolságból is képes a célpontot levadászni, akkor láthatjuk, hogy milyen nehéz lehet a pontos célzás és a vízbe csapódás helyének kiszámítása is.

Ne feledjük, hogy a hal a víz alól figyeli a zsákmányt, így a célzásnál figyelembe kell vennie a fény útjának megváltozását, amely a víz és levegő találkozásánál történik, s még arra is figyelnie kell, hogy a lehető leggyorsabban érjen oda, ahová a rovar leesik, hiszen a víz alatt is nagy a konkurrencia.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a lövőhal a célpont méretéhez viszonyítja a vízsugár erejét és méretét is, vagyis egy kis méretű célpont kisebb és gyengébb vízsugarat igényel. A vízmennyiség duplázásához kétszer akkorra energiát, de a vízsugár erejének a duplázása már négyszer akkorra energiát igényel a haltól, vagyis jó oka van takarékoskodni. Érdekes módon a vízsugár sebessége, (kb 360 cm/s) közel azonos minden lövés esetén. Ezek a lövések eléggé energiaigényesek, így a hal néhány lövés után pihenni kényszerül vagy más módon próbál táplálélhoz jutni. Szintén érdekes apróság, hogy a lövőhal olykor a víz alatt is használja a fegyverét, mert a lövés által keltett turbulencia megzavarja a másik állatot a menekülés közben. Egy egész tudóscsapat található meg egy kis halban. A kutatók vizsgálatai alapján mindehhez nem kell túlságosan bonyolult idegrendszeri hálózat, egy lövés miatt körülbelül hat neuronon keresztül halad át az ingerület.

Azok a halak, amelyek csak kísérőként vettek részt a vadászatban, 50 ms alatt elindultak a rovar becsapodási helye felé, vagyis nagyon gyorsan reagáltak.

 A blogban használt források listája 

A képzeletbeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Commons.

 DJP

 Csatlakozz a bloghoz és a Facebook-csoporthoz!