Mátyás király reneszánsz udvarában egzotikus állatok egészen lenyűgöző gyűjteménye élt, amely tükrözte az uralkodó gazdagságát, hatalmát és kulturális érdeklődését. A budai Várban és a Visegrádi Palotában kialakított menázsériája Európa-szerte híres volt, és számos ritka, különleges állatot tartalmazott, amelyeket vásárolt vagy éppen ajándékként kapott.

Firenze (pontosabban feltehetően Lorenzo de' Medici „Il Magnifico”, a híres Medici család feje) két oroszlánt, (egy hímet és egy nőstényt) ajándékozott Mátyásnak 1469-ben, amelyek (mármint az oroszlánok) az erő és hatalom szimbólumai voltak. Ezek az állatok 1469. december 23-án érkeztek meg, s valószínűleg a menázséria legimpozánsabb lakói közé tartoztak.

Az oroszlánok mellett azonban párducok és leopárdok is voltak, amelyek az elegancia és a királyi méltóság megtestesítőiként szerepeltek Mátyás udvarának díszállatai között. Az ilyen egzotikus ragadozók különösen népszerűek voltak az uralkodók körében, mivel ezekkel sokszor lenyűgözték a kortársakat.

Mátyás udvarában tartottak medvéket is, amelyek szintén az erő és a vad természet szimbólumai voltak, s egzotikus madarak is helyet kaptak, mint például pávák és talán papagájok is, hiszen a színes és különleges madarak is kedveltek voltak a korabeli udvarokban.

Az egzotikus állatok gyűjtése és bemutatása az európai uralkodók közötti versengés tárgya volt, és Mátyás humanista érdeklődése révén különösen nagy figyelmet fordított ezekre a ritkaságokra. Az állatokat gyakran a királyi palota kertjében helyezték el, ahol a látogatók meg is csodálhatták őket.

Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Mátyásnak lett volna elefántja, de más közékori európai uralkodók, például II. Frigyes vagy VI. Henrik ismertek voltak arról, hogy elefántokat tartottak, így elképzelhető, hogy Mátyás is vágyott ilyen ritkaságra, főként mert az elefánt birtoklása abban a korban az uralkodói presztízs és hatalom egyik csúcspontjának számított.

Ha azonban Mátyásnak valóban lett volna elefántja, az biztosan dokumentált szenzáció lett volna, ahogyan például II. Frigyes német-római császár híres elefántja is ismert, vagy Abul-Abbas, amelyet a IX. században hoztak Európába, esetleg II. Manuel bizánci császár elefántjai is. Ha egy elefántot ajándékoztak volna Mátyásnak, az valószínűleg Firenze, Velence vagy egyéb gazdag itáliai városállam, esetleg a török szultán ajándékaként érkezhetett volna. Az elefántok valóban ritkák voltak, de nem példátlanok Európában.

1427-ben Firenzében egy elefántot mutattak be, amely hatalmas feltűnést keltett,majd az 1500-as évek elején az egyik legismertebb európai elefánt, Hanno, II. Gyula pápa udvarában élt.

Ha Mátyásnak elefántja lett volna, az uralkodói presztízst erősítő diplomáciai ajándék és lenyűgöző látványosság lehetett volna a budai udvarban, és valószínűleg megemlítette volna valamelyik korabeli krónika vagy humanista író. Igazi elefánt híján maradt neki az Elefántnak nevezett hatalmas ágyúja.

Ha Mátyásnak nem is, Könyves Kálmánnak talán volt elefántja, amely akkor kerülhetett Magyarországra, amikor a király leánykérő utat szervezett Szicíliába, s egy ottani gróf, I. Roger leányát, Hauteville-i Felícia szicíliai normann hercegnőt vette el, akitől aztán II. István is született.

djp