John Edmonstone (valójában születési neve ismeretlen, de "gazdája után" nevet kapott) Brit Guyanában született rabszolgaként az 1700-as évek végén és első éveit egy ültetvényen (Warrow Place) töltötte Demerarában. Az ültetvény tulajdonosa egy skót politikus Charles Edmonstone volt, akinek leendő veje egy elismert természettudós és felfedező volt, Charles Waterton. (fotó a fiatal John Edmonstone-ról)

Waterton a szárnyai alá vette a kis Johnt és megtanította neki a taxidermiát, vagyis a halott állatok kitömésének tudományát, miközben az őserdőkben utazgattak és vadászgattak.

Az első amerikai elnökválasztás eddig egyedülálló módon két naptári évben (1788. december 15-től 1789. január 10-ig) tartott, amely azóta sem fordult elő, ahogyan az sem, hogy az elnököt egyhangúlag választották meg, azt is mondhatnánk, hogy George Washington közfelkiáltással lett elnök. (Gilbert Stuart Williamstown: George Washington - 1790)

De hogyan is történt ez valójában?

Elizabeth Ann Haryett egy csizmadia lányaként született 1823-ban Brightonban, s tizenöt évesen elmenekült egy Jem Mason zsokéval, hogy Londonban éljen. Itt választotta művésznévként Harriett Howard nevet, s színésznőként próbált érvényesülni.

A románc három évig tartott, de gyorsan jött Major Mountjoy Martyn a királyi testőrség őrnagya, aki ugyan házas volt, de ez nem befolyásolta kapcsolatukat. Harriett 1842-ben szült egy fiút is neki, Martin Constatin Haryett-et - az őrnagy nagyon örült a fiúnak és egy nagyobb vagyont adott nekik, de a kapcsolatuk megszakadt. (Henriette Cappelaere : Elisabeth-Ann Haryett - 1850)

Évszázadokon keresztül, a hajónapló volt a hajózás legfontosabb dokumentuma, amelynek pontos eredete a régi idők homályába vész. A legújabb kutatások szerint már az ókori egyiptomiak is készítettek bizonyos feljegyzéseket a hajózás során, amelyeket a későbbi utakon felhasználtak.

Az első ismert (angol) hajónapló Baffin 1615-ös sarkvidéki útjához kapcsolódik, de ezután még több mint egy évszázadon keresztül csak opcionális volt a használata. Végül, az angol kormány 1731-ben kötelező tette a hajónapló vezetését, s nem sokkal később más európai országok is így tettek. (William Hodgson kapitány hajónaplórészlete 1820-ból)

A valaha volt legnagyobb vihar a Brit-szigeteken 1703. november 24-től 1703. december 2-ig tartott (a régi időszámítás szerint, hiszen Angliában akkor még nem vették át a Gergely-naptárat, csak fél évszázaddal később).

Elsősorban a Brit-szigetek déli részét és az Angol-csatornát érintette. A barométer 973 milibarra esett (William Deham mérte Dél-Essexben), de nem elképzelhetetlen a 950 milibar sem. Ekkor foglalkozott első ízben igazán nagy mértékben az újságírás az időjárással. Külön kiadványokat és röplapokat adtak ki az eseményekkel kapcsolatban. A börtönből frissen szabadult Defoe-t is megihlette, s 1704 júliusában mutatta be The Storm (Vihar) című művét, amely az első komolyabb írása volt. (Goodwing Sands metszete)

Az első mexikói császár, I. Ágoston két unokáját 1864-ben fogadta örökbe Habsburg Miksa második mexikói császár (Ferenc József öccse) és Sarolta császárné (I. Lipót belga király lánya és Viktória királynő unokatestvére), mivel nekik nem születtek gyermekeik, s próbálták a dinasztiát megalapozni Benito Juarez mexikói elnökkel szemben. Ez nem sikerült, mert Miksát 1867-ben kivégezték Juarez parancsára (vagy mégsem ... de ez egy másik történet)

A nagyobbik fiút, a tizenéves Salvador de Yturbite herceget (1849. szeptember 18-án született Mexikóvárosban) a császárné Európába küldte tanulni, s 1867-ig Párizsban élt, majd Magyarországra költözött, mint Miksa fogadott fia. Ferenc József évjáradékot ítélt meg számára, amelynek összegét folyamatosan növelte. A fiatal herceg egy európai körutazása során Velencében megismerkedett és összebarátkozott Mikos Gyula Gáspár báróval és édesapjával báró Mikos Ede földesúrral, akik éppen egy dél-amerikai körútról tértek vissza. A magyar főúr meghívta a trónörököst a Vas és Zala megye határán álló mikospusztai kastélyába, amelyet ő el is fogadott. (a kastély jelenlegi állapota - Forrás: https://elherdaltorokseg.blog.hu)

A francia színésznő III. Napóleon egyik leghíresebb szeretője volt, aki Émile Zola révén halhatatlanná vált.

Marguerite Bellanger 1838. június 10-én született Julie Justine Marine Lebœuf néven egy szegény családban s 15 évesen mosónőként kezdett el dolgozni. Egy Rives nevű hadnaggyal folytatott viszonya kinyitotta a szemét az egyéb lehetőségek felé és egy cirkuszban helyezkedett el, ahol akrobataként és táncosként dolgozott. Párizsba kerülve már színésznőként dolgozott a La Tour d'Auvergne színházban Marguerite Bellanger (ál)néven. Nem volt túl tehetséges, cserébe az egyik legkeresettebb kokottá vált. Több művész (pl. Manet) modellje is volt és külön rendőrségi engedéllyel még férfi öltönyben is fényképezték. (Eugéne Disdéri: Marguerite Bellanger - 1870k)

A nyári időszámítást már Benjamin Franklin (1706-1790) 1784-ben megjelent írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) is szerepel, amelyben a gyertyákkal való spórolásról is beszél. Az ekkor (1776-1785 között) éppen párizsi nagykövet Franklin  a Journal of Paris-ban jelentette meg a cikket. Azt is szerette volna, ha minden napfelkeltekor elsütnek egy hadászati ágyút és félreverik a harangot. A cikk valójában egy szatíra volt, s Franklin nem gondolta egészen komolyan, hisz javasolta azt is, hogy adóztassák meg a redőnyöket. Később azonban valóban szükségessé vált komolyan fontolóra venni az óraátállítást. (Benjamin Franklin J. S. Duplessis festményén)

https://hu.wikipedia.org/

https://en.wikipedia.org/

https://elherdaltorokseg.blog.hu/

https://www.swanngalleries.com/

https://www.historyextra.com/

https://www.history.com/

https://www.pinterest.com/

http://www.kolumnmagazine.com

https://www.edinburghlive.co.uk

https://www.nhm.ac.uk/

 https://www.brasilmergulho.com/

https://www.andalucia.com

http://ahoy.tk-jk.net