A nyári időszámítást már Benjamin Franklin (1706-1790) 1784-ben megjelent írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) is szerepel, amelyben a gyertyákkal való spórolásról is beszél. Az ekkor (1776-1785 között) éppen párizsi nagykövet Franklin  a Journal of Paris-ban jelentette meg a cikket. Azt is szerette volna, ha minden napfelkeltekor elsütnek egy hadászati ágyút és félreverik a harangot. A cikk valójában egy szatíra volt, s Franklin nem gondolta egészen komolyan, hisz javasolta azt is, hogy adóztassák meg a redőnyöket. Később azonban valóban szükségessé vált komolyan fontolóra venni az óraátállítást. (Benjamin Franklin J. S. Duplessis festményén)

1810-ben a spanyol nemzetgyűlés egy rendelettel bizonyos ülések idejét május 1 és szeptember 30 között egy órával előre mozdította (vagyis az időpontot változtatta meg, nem az órát állította), de ennek nem volt hatása a nyitvatartási időkre.

Száz évvel később, 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő  vetette fel az óra átállításának problémáját. Ő két órányi átállítást javasolt a Wellington Philisophical Society-nek, majd 1898-ban egy újságcikkben is ismertette elképzelését.

1905-ben William Willett olyan ötlettel állt elő, hogy négy egymást követő vasárnap 20 perces lépésekkel váltsanak időt áprilisban és szeptemberben. Az ötlet alapján Robert Pearce 1908 februárjában törvényjavaslatot terjesztett elő az angol alsóházban, amelyet első ízben 1909-ben tárgyaltak, majd különbizottságot neveztek ki a vizsgálatra. A törvényjavaslat 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben is benyújtásra került, végül (főként a mezőgazdasággal foglalkozók ellenzése miatt) nem fogadták el.

Willett halála után egy évvel Németország bevezette a nyári időszámítást, amelyet első ízben 1916. április 30-án 23.00-kor léptettek életbe, s gyorsan ezután bevezette Nagy-Britannia (egy hónappal később), majd 1918-ban az Egyesült Államok is és közben sok más ország, de a világháború után visszaálltak a "normál" időszámításra.

A második világháború alatt szintén bevezették, ismét takarékossági okokból, sőt az USA (s pár egyéb ország) ekkor folyamatosan előrellított órával "üzemelt". Az USA-ban 1942.02.09 és 1945.09.30. között volt a War Time. Nagy-Britanniában nyáron 2, télen 1 órával előre állítva számoltak, ez volt a "dupla nyári időszámítás".

Magyarországon többször is volt (1916-19, 1941-49, 1954-57) és 1980-tól folyamatosan van. Számtalan országban van, s még többen volt, de már nincs. 2011-ben pl. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna szüntette meg az óraátállítást.

A jelenlegi nyári időszámítás Európában az 1996-os egységesítése óta március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Az USA-ban 2007-ben változtattak a szabályokon, az őszi időszakot egy hónappal meghosszabbították. Ott jelenleg március második vasárnapjától november első vasárnapjáig tart.

Előnyei:

• délután tovább van világos (pl. szabadidő eltöltése)
• csökken a délutáni szürkületben bekövetkező balesetek száma
• a családtagok hosszabb időt tölthetnek együtt
• több időt tölthetünk a szabadban világosban
• kevesebb áramot fogyasztunk
• turizmus bevétele nő

Hátrányai:

• egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos lehet (rossz közérzet, infarktus kockázata megnő, kialvatlanság, vércukorszint problémák, étvágytalanság, ingerültség, emésztési problémák ...)
• az átálláskor a közúti balesetek száma megugrik
• kényelmetlen és zavart okozhatnak az elektronikus berendezések átállítása
• a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen
• a mezőgazdaságban okozhat problémákat - pl. tehenek fejésének ütemezése

Az alábbi térképen a kék színű országokban van óraátállítás, a naracsszínű  országokban volt, de már nincs, a piros színű országokban nincs és nem volt óraátállítás. 

A blogban használt források listája 

A képzeletbeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.

 DJP

 Csatlakozz a bloghoz és a Facebook-csoporthoz! - Kövesd a Pinterest-fiókot - Twitter-fiókot!