Zeusz ókori Olimpiában található körülbelül 40 láb (12,4 méter) magas szobrát Phidiusz tervezte. Az ie. 435 körül elkészített szobor a Zeusz-templom fő látványossága volt, főként mert csillogó elefántcsont és aranyfelülete volt.

Sajnos a Zeusz-szobor már nem létezik, ezért a leírására hagyatkozunk, amelyet Pausanias i.sz. második századi geográfus hagyott ránk.

Pausanias szerint a híres szobor egy szakállas Zeuszt ábrázolt, aki a királyi trónon ül, jobb kezében Niké, a győzelem szárnyas istennőjének alakját, bal kezében pedig egy sassal teli jogart. Az egész ülő szobor egy három méter magas talapzaton nyugodott.

Zeusz szobrát azonban nem a méret tette páratlanná, bár határozottan nagy volt, hanem a szépsége. Az egész szobor ritka anyagokból készült. Zeusz bőre elefántcsontból, köntöse pedig aranylemezekből állt, amelyeket állatokkal és virágokkal díszítettek. A trón is elefántcsontból, drágakövekből és ébenfából készült.

Phidius, a Zeusz-szobor tervezője azonban, miután befejezte remekművét, börtönbe került, amiért saját és barátja, Periklész képeit a Parthenonba helyezte. Nem ismert, hogy ezek a vádak igazak voltak-e, vagy politikai ellenszenvvel koholták-e ki. Azt tudni lehet, hogy ez a szobrászmester a börtönben halt meg, miközben a tárgyalásra várt.

Évszázadokon keresztül gondosan gondozták Zeusz szobrát – rendszeresen olajozták, hogy elkerüljék az Olimpiai párás hőmérséklet okozta károkat. Továbbra is a görög világ fókuszpontja maradt, és több száz olimpiai játékot felügyelt, amelyek mellette zajlottak.

A szobor sok csodálót vonzott az ókori világban, s a csodálói közé tartozott Caligula római császár is. Neki annyira megtetszett a szobor, hogy Rómába akarta vitetni, persze önös céljai miatt. Ahogyan Suetonius leírta:

"[…] azt tanácsolta, hogy mind a hercegek, mind a királyok szintje fölé emelkedett, [Caligula] ekkor kezdett igényt tartani magának az isteni státuszra. Megparancsolta, hogy istenek szobrait, amelyek szentségükről és kiemelkedő művészi készségükről ismertek, ideértve az olimposzi Jupiter szobrát [Zeusz az Olimpiában], hozzák el Görögországból, hogy levehesse a fejüket, és a sajátját állíthassa a helyükre. kiterjesztette a palota egy részét egészen a fórumig."

A szobor szerencséjére Caligula viszonylag rövid, négyéves uralkodása nem volt elegendő arra, hogy Rómába szállítsák, ahogyan Lee Fratantuono megjegyezte: „A szobrot valójában soha nem hozták Rómába – ez a császár rövid uralkodásának egyik művészi áldása.”

Így aztán nem került Zeusz helyére az ő feje, viszont Konstantin császár (állítólag) megfosztotta a szobrot az aranybevonatától, mielőtt a negyedik században Konstantinápolyba szállította volna. 393-ban azonban I. Theodosius keresztény császár betiltotta az olimpiai játékokat, valamivel később, az i.sz. 5. század elején, II. Theodosius császár elrendelte, hogy Zeusz szobrát semmisítsék meg, így felgyújtották, a többi részét pedig  földrengések pusztították el.

djp