A karácsony, amely Krisztus születését ünnepli meg, igazi keresztény ünnep, bár ma már inkább az ajándékozás és a család ünnepe. Persze a karácsony sem volt előzmény nélküli, hiszen a római Saturnalia ünnepekből indult ki, amely a mezőgazdaság istenének, Szaturnusznak állít emléket.

Persze az is igaz, hogy bár Jézus születésének időpontját ünnepeljük, nem is ismerjük, hogy pontosan mikor is született, de nem csak a dátum, hanem még a pontos év is hiányzik. Az viszont valószínű, hogy nem decemberben született, hiszen a Biblia szerint a pásztorok a nyájat a mezőn őrzik, amely decemberben elég ritkán fordul elő a születése helyén. A legkorábbi becslések, amelyek Jézus születését próbálták meghatározni, Alexandriai Kelementől származnak 200 körülről.

A sakkot az arabok honosították meg Európában a 8-9. században, de a modern szabályok hosszú fejlődés eredményeképpen jöttek létre. Hamar a nemesi, királyi udvarok kedvelt időtöltése alakult ki belőle. II. András lánya, Jolánta is szeretett sakkozni és talán ezért alakult ki olyan jó taktikai és stratégiai érzéke, hogy később férje, Hódító Jakab aragóniai király is gyakran tőle kért hadászati tanácsot. Ez persze még csak a 13. század elején történt.

Tőle azonban sokkal nagyobb szerepet játszott Kasztíliai Izabella, aki éppen 517 éve hunyt el, 1504. november 26-án.

1120 augusztusában már húsz éve uralkodott Angliában I. Henrik, Hódító Vilmos fia, aki bátyja, II. Vilmos szerencsétlen (vagy inkább gyanús) halála után került a trónra.

A királynak ekkortájt két élő törvényes gyermeke volt, Matilda, aki éppen a német-római császár felesége volt és a 17 éves Vilmos, aki a nagyapja nevét kapta. Vilmos egy évvel korábban vette feleségül Anjou Matildát, s a frigy tökéletesnek tűnt, bár az ifjú ara még csak nyolcéves volt. 

A Napkirály hatalmától talán csak a hiúsága volt nagyobb, de volt olyan helyzet, amikor ez is veszélybe került. 

A leghíresebb francia király, aki egyébként a leghosszabb ideig is uralkodott Franciaországban, egyaránt ismert a szeretői hadáról és a Versailles-palota építéséről. Alig öt évesen került a francia trónra és 72 éven keresztül uralkodott 1715-ös haláláig.

Magyarországi Szent Erzsébet avagy Türingiai Szent Erzsébet talán a legismertebb szentté avatott magyar királylány, aki (a jelenlegi ismeretek alapján) 1207. július 7-én született II. András magyar király és a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként.

A születési helyeként Sárospatakot szokták megadni, de könnyen lehetséges, hogy Pozsonyban vagy Óbudán született.

A fiatal korában rendkívül sikeres cár, élete utolsó éveiben már korántsem volt olyan diadalmas, mint korábban. Egyre-másra érték a kudarcok a külpolitikában és 1581 őszén betört az országba Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem is. Éppen emiatt vártak kihallgatásra a bojárok, amikor a trónörökös egy tervet vázolt fel előtte Báthory ellen. A cár komoly meggyőződése volt, hogy örököse a trónjára tör.

Hódító Vilmos negyedik fia, Vilmos nevű bátyja 1100. augusztus 2-án történt (némiképp gyanús) vadászbalesete után azonnal elfoglalta Anglia trónját, nehogy másnak is eszébe jusson. A trón elfoglalása után Henrik igyekezett a hatalmát megerősíteni, hiszen normann uralkodóként nem volt túlságosan népszerű az angolszászok között.

Ekkor került képbe Edith lehetséges feleségként, aki III. Malcolm skót király és felesége Skóciai Szent Margit (Skócia gyöngye) leánya volt. Ez persze önmagában még kevés lett volna, de Edith dédunokája volt Vasbordájú Edmund angol királynak, így leszármazottja volt Nagy Alfrédnak is. Ráadásul Edith nagybátyja, Ætheling Edgar egy ideig angol király is volt, még Hódító Vilmos előtt, bár nem koronázták meg.

A katolikus egyház 179. pápája, IV. Celesztin, 1187 körül született Milánóban Goffredo da Castiglione néven egy befolyásos lombardiai családban. Már fiatalkorában belépett a ciszterci rendbe, majd III. Orbán pápa unokaöccseként a pápai udvarba került dolgozni. Később a szerzetesi esküje alól felmentve, a milánói egyház kancellárja lett, 1227-ben pedig IX. Gergely pápa előbb presbiterré, majd bíborossá nevezte ki. Ebben a minőségében tárgyalt a toszkán és lombard városokban, de sikertelenül, mert a városok II. Frigyes német-római császárt támogatták.

III. Vlad, azaz Karóbahúzó Vlad vagyis Vlad Tepes, aki Valachia uralkodója volt (háromszor is) a mai Dél-Románia területén, eléggé ismert figura volt a XV. században.

A Drakula, azt jelentette draco fia, vagyis a sárkány fia, hiszen apja tagja lett a Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrendnek, amely az oszmánok ellen alakult, akik egyébként őt Kazikli bégnek (Karóbahúzó hercegnek) nevezték.

Rhea Silvia ikerfiai, Romulus és Remus, a hagyomány szerint ie. 753. április 21-én alapították Rómát. (Valójában a történészek szerint a város már évszázadokkal korábban létezhetett.) Persze nem voltak igazán jó testvérek, hiszen Romulus megölte Remust és ő lett Róma első királya - ahogyan a bibliai Káin és Ábel sem voltak igazán jó testvérek. A Palatinus dombon létrehozott új település mellett a hagyomány szerint létrehozta az első légiókat és a szenátust is.

Romulust még hat király követte, akik közül az utolsó három király feltehetően valós személy volt. Miután negyed évezred után ie. 510 körül elűzték az utolsó királyt (Traquinius Superbust), következett a köztársaság korszaka, ahol a konzulok álltak az állam élén.