A medvecsali - egy kegyetlen szórakozás
Ez az "állati sport" a 12-19. századi Angliában volt (többféle formában) elterjedve, de leginkább a 16-17. században volt jellemző. Azt, hogy abban a korban sem mindenki szerette, jól mutatja, hogy amikor Samuel Pepys a feleségével ellátogatott egy medvekertbe (ahogyan a helyszínt nevezték) 1666. augusztus 14-én, azt írta a naplójába, hogy "durva és csúnya élvezet".
A legismertebb formában egy erre a célra készített arénában küzdöttek az állatok, amelyet medvekertnek neveznek. Ezek kör vagy sokszög alakú, magasan elkerített területek voltak, amelyeket a nézők számára megemelt ülőhelyek vettek körül. Az aréna közepére egy erős oszlopot helyeztek el.

A királyi trónra, a király öccsének lányaként kevés esély mutatkozott esetében, hiszen az angol polgári forradalom után visszatért II. Károly angol király számos (vagy talán számtalan) utóddal rendelkezett, a probléma mindössze az volt, hogy egyik sem volt törvényes. Így nem léphettek trónra Károly halála után, ezért a királyt öccse, Jakab követte.
A karácsony, amely Krisztus születését ünnepli meg, igazi keresztény ünnep, bár ma már inkább az ajándékozás és a család ünnepe. Persze a karácsony sem volt előzmény nélküli, hiszen a római Saturnalia ünnepekből indult ki, amely a mezőgazdaság istenének, Szaturnusznak állít emléket.
A sakkot az arabok honosították meg Európában a 8-9. században, de a modern szabályok hosszú fejlődés eredményeképpen jöttek létre. Hamar a nemesi, királyi udvarok kedvelt időtöltése alakult ki belőle. II. András lánya,
1120 augusztusában már húsz éve uralkodott Angliában I. Henrik, Hódító Vilmos fia, aki bátyja, II. Vilmos szerencsétlen (vagy inkább gyanús) halála után került a trónra.
A Napkirály hatalmától talán csak a hiúsága volt nagyobb, de volt olyan helyzet, amikor ez is veszélybe került.
Magyarországi Szent Erzsébet avagy Türingiai Szent Erzsébet talán a legismertebb szentté avatott magyar királylány, aki (a jelenlegi ismeretek alapján) 1207. július 7-én született II. András magyar király és a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként.
A fiatal korában rendkívül sikeres cár, élete utolsó éveiben már korántsem volt olyan diadalmas, mint korábban. Egyre-másra érték a kudarcok a külpolitikában és 1581 őszén betört az országba Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem is. Éppen emiatt vártak kihallgatásra a bojárok, amikor a trónörökös egy tervet vázolt fel előtte Báthory ellen. A cár komoly meggyőződése volt, hogy örököse a trónjára tör.
Hódító Vilmos negyedik fia, Vilmos nevű bátyja 1100. augusztus 2-án történt (némiképp gyanús) vadászbalesete után azonnal elfoglalta Anglia trónját, nehogy másnak is eszébe jusson. A trón elfoglalása után Henrik igyekezett a hatalmát megerősíteni, hiszen normann uralkodóként nem volt túlságosan népszerű az angolszászok között.