I. János francia és navarrai uralkodó már születésétől fogva király volt, hiszen édesapja, X. Lajos már 1316. június 5-én elhunyt, ő pedig utószülöttként, 1316. november 15-én született Vincennesben, s ugyanott meg is halt 5 nappal később.

Édesapja halála váratlan volt, hiszen ereje teljében hunyt el 27 évesen. Egy jeu de paume nevű, a mai teniszhez hasonló kimerítő játék után, nagy mennyiségű hideg bort ivott, majd nem sokkal később ágynak esett és hamarosan el is hunyt - nem kizárt a mérgezés sem. (Octave Tassaert: X. Lajos francia király - 1847)

Lajos halála után komoly problémát okozott az utódlás kérdése, hiszen a király fiú örökös nélkül halt meg, s jó eséllyel lépett fel a leendő gyermek nagybátyja, Hosszú Fülöp. Így gondolhatta ezt Fülöp is, mert bár X. Lajos halála után engedett az állapotos királynénak és a nemeseknek, s ő csak régensként szerepelt, a csecsemő pár napos korában, a keresztelője napján tisztázatlan körülmények között elhunyt. Abban a korban nagyon magas volt a csecsemőhalandóság, de pár nappal a halála után már mérgezésről kezdtek suttogni az udvarban - főként azért, hiszen édesapja is váratlanul és tisztázatlan körülmények között halt meg. A mai napig nem tudni mi okozta a halálukat.

Ilyen körülmények között lett a kisfiú a tizenharmadik Capeting-uralkodó, s ez első, s eleddig egyetlen, aki már születésétől kezdve király volt, ráadásul a korban némileg szokatlan, János nevet kapta a keresztségben. (I. János király szobra)

Egy gond azonban még maradt, hiszen X. Lajosnak első házasságából született egy Johanna nevű lánya, aki joggal léphetett volna fel trónkövetelőként - s ez (egy női uralkodó), bár szokatlan lett volna, de nem rendkívüli. Érezhette ezt Fülöp is, hiszen a majd ezer éves száli törvényre hivatkozva (csak a férfiak örökölhetnek földet), királlyá koronáztatta magát. Ez azonban nem ment gyorsan, hiszen hónapokig tartott, mire sokakat meggyőzött, így csak 1317. február 2-án döntötték el, hogy valóban Fülöp a király, visszamenőleges hatállyal.

A történetnek egy kis magyar szála is van, hiszen I. János édesanyja Magyarországi Klemencia volt, akinek bátyja az akkori magyar király, Károly Róbert volt. Klemencia és Károly Róbert dédapja viszont V. István magyar király volt, így I. János francia királyban egy kis Árpádházi vér is folyt. (Klemencia egy litográfián)

Klemencia férje és fia elvesztése után Avignonba költözött, ahol éppen XXII. János pápa töltötte avignoni fogságát, majd egy domonkosrendi zárdában élt, végül visszatért Párizsba és 1328. október 12-én, alig 35 évesen elhunyt. 

 A blogban használt források listája 

A képzeletbeli utazás elkezdődött, s remélem akad majd itt némi érdekes olvasnivaló is.
A képek forrása a Wikipedia Common.

 DJP

 Csatlakozz a bloghoz és a Facebook-csoporthoz!