A történelmi kutatások alapján I. Henrik rendelkezett a legtöbb utóddal az angol uralkodók közül, a korban szokatlan módon mégis lányát jelölte ki utódjának.

Persze Henriknek sem volt egyszerű trónra kerülnie.

Hódító Vilmos negyedik fiaként született, így Henrik nem számíthatott arra, hogy Anglia trónjára kerül. Hétéves volt, amikor Richárd nevű bátyja elhunyt egy vadászbalesetben, de még így is ketten álltak előtte.

Apja halálakor kiderült, hogy Róbert, a legnagyobb fiú, Normadia hercege lett, Vilmos pedig Anglia királya. Henriknek meg kellett elégednie egy jelentősebb összeggel. Egyes források szerint 5000 másik szerint 2000 fontot kapott, valamint kisebb birtokokat.

1100. november 2-án Vilmos tisztázatlan körülmények meghalt egy vadászaton, Henrik pedig igyekezett gyorsan megkoronáztatni magát, így I. Henrik néven trónra lépett.

Gyorsan felségül vette III. Malcolm skót király lányát, Editet, aki később Matilda néven szerepelt. Matilda édesanyja Skóciai Szent Margit volt, Szent István király unokája.

Ebből a házasságból két (vagy három) gyermeke született. Matilda, aki később az első angol uralkodónő lett, Vilmos Adelin, aki 17 éves korában meghalt és egyes krónikák szerint egy Richárd nevű fiú, aki kisgyermekként hunyt el.

Fia halálakor felesége már nem élt, így nemsokára feleségül vette Löweni Adelizát, akitől azonban nem született gyermeke.

Henrik 1135-ben a butasága miatt meghalt, s bár a főurak esküt tettek, hogy elfogadják uralkodójuknak Matildát, hamarosan polgárháború tört ki, Matilda támogatói és unokatestvére Blois István támogatói között.

A harc váltakozó sikerrel folyt, s egy rövid időre Matilda (aki ekkor már özvegy német-római császárné volt) az első angol uralkodónő is lett, bár hivatalosan nem koronázták meg.

A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű.

A már említett három gyermeken kívül azonban I. Henriknek legalább kéttucat gyermeke volt a házasságon kívüli kapcsolataiból. Ez, abban a korban sem volt szokatlan, de ő mindezt teljesen nyilvánosan tette, s a kapcsolatokból született gyermekeinek előnyös házasságokat szerzett, illetve a fiúkat fontos pozícióba emelte. Arra azonban nem számíthatott, hogy bármely törvénytelen gyermekét elfogadják uralkodóként.

A feljegyzések szerint legalább huszonnégy gyermeke született házasságon kívöli kapcsolataiból, de (ismerve szeretői számának nagyságrendjét) akár a többszáz gyermek sem elképzelhetetlen.

Mindezt nyílvánosan tette, a felesége előtt, akit korai halála után az angolok szinte szentként tiszteltek, bár soha nem avatták szentté.

Henrik lánya, Matilda is tisztában volt a helyzettel, ő azonban számos féltestvérével szoros kapcsolatot ápolt. A (valószínűleg) legidősebb testvére, Róbert, Gloucester 1. grófja némi hezitálás után mellé állt a Blois István elleni trónharcban, s Matilda a serege főparancsnokává nevezte ki.

Matildának annyira fontos volt bátyja személye, hogy Róbert szabadon bocsátása érdekében még a szintén fogságába kerülő Blois Istvánt is elengedte.

A trónharcban végül Blois István győzött, de egy egyezség alapján utódja, Matilda fia lett, II. Henrik néven.

DJP