Agnodice egy legendás alak az ie. 4. századból, akit Athén első női bábájaként vagy orvosaként tartanak nyilván.

Már Mezopotámiában, Egyiptomban és Babilóniában is voltak orvosok, de mindenhol csak a férfiak tanulhattak, mert a nőket túl butának, túl finnyásnak és túl érzelmesnek tartották. Mindezek mellett egy nőnek csak egy férfit volt szabad megérintenie - a férjét. Az egyetlen kivétel a szülészet volt, ahol a nők is szerepelhettek. Talán Agnodice is szülésznőként kezdte a pályáját.

Agnodice történetét Gaius Julius Hyginus mesélte el a Fabuláiban, de lehetséges, hogy nem élő személy volt, hanem csak egy precedensként alkalmazott történet főszereplője.

Hyginus szerint Agnodice férfinak álcázta magát,, hiszen akkortájt a nőknek tilos volt az orvosi tevékenység. Agnodice levágatta a haját és férfiruhát öltött, majd elment Herophilushoz tanulni Alexandriába. Agnodice ügyes és tehetséges tanuló volt, s miután megtanulta mindazt amit kell, Agnodice megpróbált segíteni azokon a nőkön, akik szégyellték magukat a férfi orvosok előtt. Az első esetben Agnodice egy nő előtt felfedte a nemét (megmutatta a mellét), aki így megengedte neki, hogy kezelje. Később egyre többen jártak hozzá, akik senki máshoz nem szerettek volna menni, s ez gyanússá tette a többi orvos előtt.

Végül eljárás alá vonták, s megvádolták azzal, hogy elcsábította a pácienseit. Agnodice azonban az eljárás közben is felfedte, hogy nő, így nehezen tudta volna elkövetni mindazokat, amivel vádolták. Miután a vád alól felmentették, új vád alá került, s illegális tevékenység űzésével vádolták meg. Ekkor azonban az általa kezelt nők berohantak a tárgyalóterembe, s megvédték Agnodice-t. Ennek alapján a törvényt úgy módosították, hogy a nők is foglalkoztathatóak legyenek orvosként.

Hyginus szerint Agnodice szülész volt, s abban a korban valóban léteztek Athénban szülésznők, azonban Agnodice formálisan orvosi végzettséggel rendelkezett.

Agnodice példája precedenst teremtett a középkor és újkor számára, amely szerint nők is lehetnek orvosok.

A történetben szereplő Herophilus feltehetően a a chalkedoni Herophilosra vonatkozik (ie. 335–280 körül), arra a híres orvosra, aki Alexandriában élt, és sokat írt a nőgyógyászatról. Agnodice neve azonban nagyon gyanús, mivel a ἁγνός ( hagnós ) szavakból áll, amelyek jelentése „tiszta”, és a δίκη ( díkē ), azaz „igazságosság”, vagyis a neve a "tiszta igazság".

A történet pedig részben hasonlít Phryne történetéhez, aki szintén feltárta testét a bírái előtt.

djp