1120 augusztusában már húsz éve uralkodott Angliában I. Henrik, Hódító Vilmos fia, aki bátyja, II. Vilmos szerencsétlen (vagy inkább gyanús) halála után került a trónra.

A királynak ekkortájt két élő törvényes gyermeke volt, Matilda, aki éppen a német-római császár felesége volt és a 17 éves Vilmos, aki a nagyapja nevét kapta. Vilmos egy évvel korábban vette feleségül Anjou Matildát, s a frigy tökéletesnek tűnt, bár az ifjú ara még csak nyolcéves volt. 

A Napkirály hatalmától talán csak a hiúsága volt nagyobb, de volt olyan helyzet, amikor ez is veszélybe került. 

A leghíresebb francia király, aki egyébként a leghosszabb ideig is uralkodott Franciaországban, egyaránt ismert a szeretői hadáról és a Versailles-palota építéséről. Alig öt évesen került a francia trónra és 72 éven keresztül uralkodott 1715-ös haláláig.

Magyarországi Szent Erzsébet avagy Türingiai Szent Erzsébet talán a legismertebb szentté avatott magyar királylány, aki (a jelenlegi ismeretek alapján) 1207. július 7-én született II. András magyar király és a Bánk bánból is ismert Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként.

A születési helyeként Sárospatakot szokták megadni, de könnyen lehetséges, hogy Pozsonyban vagy Óbudán született.

A fiatal korában rendkívül sikeres cár, élete utolsó éveiben már korántsem volt olyan diadalmas, mint korábban. Egyre-másra érték a kudarcok a külpolitikában és 1581 őszén betört az országba Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem is. Éppen emiatt vártak kihallgatásra a bojárok, amikor a trónörökös egy tervet vázolt fel előtte Báthory ellen. A cár komoly meggyőződése volt, hogy örököse a trónjára tör.

Hódító Vilmos negyedik fia, Vilmos nevű bátyja 1100. augusztus 2-án történt (némiképp gyanús) vadászbalesete után azonnal elfoglalta Anglia trónját, nehogy másnak is eszébe jusson. A trón elfoglalása után Henrik igyekezett a hatalmát megerősíteni, hiszen normann uralkodóként nem volt túlságosan népszerű az angolszászok között.

Ekkor került képbe Edith lehetséges feleségként, aki III. Malcolm skót király és felesége Skóciai Szent Margit (Skócia gyöngye) leánya volt. Ez persze önmagában még kevés lett volna, de Edith dédunokája volt Vasbordájú Edmund angol királynak, így leszármazottja volt Nagy Alfrédnak is. Ráadásul Edith nagybátyja, Ætheling Edgar egy ideig angol király is volt, még Hódító Vilmos előtt, bár nem koronázták meg.

A katolikus egyház 179. pápája, IV. Celesztin, 1187 körül született Milánóban Goffredo da Castiglione néven egy befolyásos lombardiai családban. Már fiatalkorában belépett a ciszterci rendbe, majd III. Orbán pápa unokaöccseként a pápai udvarba került dolgozni. Később a szerzetesi esküje alól felmentve, a milánói egyház kancellárja lett, 1227-ben pedig IX. Gergely pápa előbb presbiterré, majd bíborossá nevezte ki. Ebben a minőségében tárgyalt a toszkán és lombard városokban, de sikertelenül, mert a városok II. Frigyes német-római császárt támogatták.

III. Vlad, azaz Karóbahúzó Vlad vagyis Vlad Tepes, aki Valachia uralkodója volt (háromszor is) a mai Dél-Románia területén, eléggé ismert figura volt a XV. században.

A Drakula, azt jelentette draco fia, vagyis a sárkány fia, hiszen apja tagja lett a Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrendnek, amely az oszmánok ellen alakult, akik egyébként őt Kazikli bégnek (Karóbahúzó hercegnek) nevezték.

Rhea Silvia ikerfiai, Romulus és Remus, a hagyomány szerint ie. 753. április 21-én alapították Rómát. (Valójában a történészek szerint a város már évszázadokkal korábban létezhetett.) Persze nem voltak igazán jó testvérek, hiszen Romulus megölte Remust és ő lett Róma első királya - ahogyan a bibliai Káin és Ábel sem voltak igazán jó testvérek. A Palatinus dombon létrehozott új település mellett a hagyomány szerint létrehozta az első légiókat és a szenátust is.

Romulust még hat király követte, akik közül az utolsó három király feltehetően valós személy volt. Miután negyed évezred után ie. 510 körül elűzték az utolsó királyt (Traquinius Superbust), következett a köztársaság korszaka, ahol a konzulok álltak az állam élén.

Az amerikai függetlenségi háború egyik legérdekesebb mozzanat volt, amikor Jon Paul Jones inváziót vezetett Anglia ellen.

John Paul Jones, aki barátja volt John Hancocknak és Benjamin Franklinnek is, egy skót-amerikai haditengerészeti kapitány, illetve valójában egy skót kalóz volt.

Olyan kalóz, aki előszeretettel zaklatta az angol hajókat, majd 1778. április 23-án Jones sikeresen megszállta Angliát - pontosabban egy részét, egy időre. 

Ez a franciáknak két és fél évtizeddel később nem sikerült.

A trafalgari csata, a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri ütközete volt, amely alapvetően meghatározta a napóleoni háborúk sorsát - legalábbis a tengereken.

Napóleon korábban már dédelgetett tengeri hatalmi álmokat, de a trafalgari csata szertefoszlatta minden elképzelését. A francia császár azt szerette volna, ha a francia és szövetséges flotta felügyeli a La Manche csatornát, így a Grande Armée átkelhet Angliába és lerohanhatja III. György Angliáját.