Egy Grenoble-ban lakó francia nemes hölgy, Madeleine d'Auvermont azzal lett eléggé ismert 1637-ben, hogy egy egészséges kisfiúnak adott életet. Ez persze önmagában még nem lett volna különös, ha a férje nem lett volna négy éve folyamatosan külföldön. Mivel a hölgy férje nemes volt, s a tét az apa címe, rangja és földje volt, az eset nagy visszhangot keltett az országban. A hölgy hírnevéről nem is beszélve.

Természetesen bíróság elé állították és házasságtöréssel vádolták meg, de miután volt ideje alaposan átgondolni az eseményeket, egy különös koncepciót adott elő.

Úgy magyarázta a terhességét és a gyermekszületést, hogy nagyon erősen gondolt a férjére, sőt róla is álmodott az egyik éjjel. Ebből világosan következik, hogy a gyermek a gondolattól fogant meg.

Az orvosok és teológusok hosszasan konzultáltak az ügyről, s végül elképzelhetőnek tartották az esetet, míg végre a nemesekből és papokból álló bíróság döntést hozott.

Úgy döntöttek, hogy a nőnek minden kétséget kizáróan igaza van, így a gyermek, a hölgy férjének Hieronyme Auguste de Monléonnak a törvényes fia és örököse.

Itt legalább nem történt baj a gyermekszületésnél, ha már a fogantatás ilyen különös volt, másnak nem volt ilyen szerencséje!

djp