A péntek 13 rejtélye már sok-sok éve foglalkoztatja az embereket, s különböző megoldásokat lehet találni arra, hogy miért a péntek és miért a 13-a a kiválasztott nap.

1. Az egyik legismertebb változat szerint az egész IV. Fülöp francia királyhoz fűződik, aki 1307. október 13-án, egy pénteki napon letartóztatott többszáz templomos lovagot, s ezzel tulajdonképpen meg is szüntette a templomos lovagrendet.

A Templomos Lovagrend (Militia Templi) 1118-ban szerveződött keresztes lovagokból a Szentföldön Hugues de Payens vezetésével. II. Balduin jeruzsálemi király a pártfogásába vette őket, s az egykori Salamon-templom egyik szárnyát nekik ajándékozta, így lettek "Krisztus szegény lovagjai" a Templom lovagjai.

Hamar kiváltságosak lettek, s rendkívül gazdagok, míg a pénzükre vágyó Fülöp el nem fogatta őket, s koholt vádak alapján ki nem végezték őket. Az utolsó nagymester Jacques de Molay máglyán végezte 1314-ben. A túlélők lettek a Krisztus Lovagrendje.

Szép Fülöp egyébként is érdekes személyiség volt, hiszen az ő emberei inzultálták, s talán meg is ütötték, majd bebörtönözték VIII. Bonifác pápát, aki nemsokára meg is halt. Szintén az ő uralkodásához köthető a pápák avignoni fogsága. Persze VIII. Bonifác pápát sem kellett félteni, a bottányokért ő sem ment a szomszédba.

Persze nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy Fülöp,  Szent (IX.) Lajos francia király unokája volt, s szintén unokája volt Jolánta magyar királyi hercegnőnek, aki II. András magyar király leánya volt, s akit szinte szentként tisztelnek Aragóniában. Fülöp fia, X. Lajos pedig, feleségül vette Magyarországi Klemenciát, Károly Róbert magyar király húgát.

2. Bibliai értelemben a hét ötödik napja az istené volt, s Krisztust is pénteken (nagypénteken) feszítették keresztre, miután az utolsó vacsorán (igaz csütörtökön, de éjszakában nyúlóan) tizenhárman vettek részt. Nem megerősített hírek szerint a paradicsomi bűnbeesés napja is péntek volt.

Ehhez hozzávehetjük, hogy a nyilvános kivégzések napja is péntek volt a XIX. századig, vagyis péntek volt a hóhérok napja, de ez már az ókori Rómában is így volt.

Minő véletlen, hogy a viking Ragnarök a háború előtt szintén éppen tizenhárman vettek részt egy ünnepségen.

3. Tudományos értelemben is érdekes a péntek 13, hiszen a szorgalmas matematikusok kiszámolták, hogy ha egy 400 éves ciklust vizsgálunk (amelyre a szökőévek elhelyezkedése miatt lelhettünk rá, hiszen a kerek százasok közül csak a 400-al oszthatóak a szökőévek) akkor érdekes tény, hogy a legtöbb tizenharmadika péntekre esik. Ez összesen 688 napot, vagyis pénteket jelent.

Nem ritka, hogy valaki babonás, hiszen Napóleon sem volt hajlandó leülni egy olyan asztalhoz, ahol tizenhárman vannak, ahogyan Franklin Delano Roosevelt sem.

A triszkaidekafóbia (triszkaideka – tizenhárom + fóbosz – félelem) a tizenhármas számtól való félelem emberek tízmillióit érinti. Az már csak egy apró érdekesség, hogy a biztosítótársaságok statisztikái szerint a péntek 13. napokon kevesebb baleset történik, mint máskor - talán akkor jobban vigyázunk. 

Ahogyan Rejtő Jenő írta "Nem vagyok babonás és nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti megrontás".

djp