I. Erzsébet angol királynő (a fenti képen) uralkodása alatt is folytatódott a katolikus-protestáns csatározás, csak éppen ellenkező előjellel. Amíg I. Mária a protestánsokat üldöztette és végeztette ki, addig Erzsébet a katolikusokkal tette sok esetben ugyanezt. A leghíresebb kivégzett minden bizonnyal I. Mária skót királynő volt, aki 1587. február 8-án került lefejezésre, de rajta kívül is voltak szép számmal olyan személyek is, akikre ma is emlékezünk.

Közéjük tartozott Margaret Clitherow vagyis Margaret Middleton is.

Margaret egy protestáns családban született 1553-ban (vagy 1556-ban) Margaret Middleton néven, de a család korábban jobban élt a katolikus Mária alatt, így némi nosztalgiával gondoltak a korszakra. Apja, Thomas jómódú viaszfeldolgozó volt, s a katolikus templomokban jobban fogyott a gyertya, így nagyobb bevétele volt. De engedve a kor nyomásának protestánsok lettek és ilyen szellemben nevelték lányukat is.

Az apa 1567-ben meghalt, s amikor az özvegy Jane újra férjhez ment egy Henry Maye nevű kocsmáros lett Margaret mostohaapja.(egy szobor  Margaret Clitherow-ról a lenti képen)

Ő maga három évvel később feleségül ment egy helyi henteshez, John Clitherow-hoz és York központjába költöztek egy szűk utcába, ahol szinte csak szakmabeliek laktak. Előbb egy fiú, Henry, majd egy lány, Anne született, s közben Margaret 1574-ben áttért a katolicizmusra, amely azonban akkortájt nem volt engedélyezve. Férje is támogatta döntését, mert testvére, Vilmos katolikus pap volt.

Az istentiszteleteket eretneknek tartotta, így nem látogatta őket, de ezzel a neve felkerült egy listára, amely a tévelygőket tartalmazta. Eleinte bírságot fizettek vele, majd 1577-ben őt és egyébként protestáns férjét is a bíróság elé idézték, ahol végül őt és néhány más nőt bűnösnek találtak, s a templomba járás elmulasztása miatt börtönbe zárták. Néhány hónapot eltöltött a York-i várbörtönben, majd a tél végeztével hazaengedték. A helyzet nem igazán változott, így előbb 1580-ban, majd 1583-ban is újra börtönbe került. A börtönben közben született egy William nevű fia, akit valószínűleg a katolikus sógora után nevezett el.

Ekkortájt, 1583-ban, mostohaapja már fontos ember volt Yorkban, s az ő közbenjárására kapott csak börtönbüntetéseket. Közben Jane Maye, Margaret anyja 1585-ben elhunyt, s Henry Maye néhány hónap múlva újraházasodott. 1586 márciusában York polgármesterévé választották, de politikai pályáját zavarta a katolikus mostohalánya.

Közben a szabadon engedett Margaret nem fogta magát vissza, s a házának egyik rejtett helyiségében katolikus papokat bújtatott, akik olykor szentmisét is tartottak ott - amely akkortájt súlyos bűncselekmény volt. Otthona az egyik legfontosabb központ lett Észak-Angliában, sőt legnagyobb fiát Reimsbe küldte, hogy papnak tanuljon. (a fenti képen a kialakított misehely)

Egy héttel a polgármesterválasztás után Margaretet letartóztatták és a házkutatás során felfedezték a papi ruházatot és a mise kellékeit. Ebben sokat segített nekik, hogy a legkisebb fiú egy ijedt kiáltással felfedte a rejtett szobát. Feltehetően nem a szomszédok vezették nyomra őket, hiszen sokan rokonai voltak a férjének, sőt többen maguk is katolikusok voltak. A Tudor-korszak második felében szinte kibékíthetetlen ellentét volt a katolikusok és protestánsok között, amely még évszázadokkal később is éreztette a hatását.

Margaret Clitherow esetében furcsa véletlen, hogy míg egyébként az ügyet a helyi bíróság tárgyalta volna, most azonban éppen időszakos bíróság is működött két bíróval, Clench és Rhodes bírókkal. A szintén elfogott John Mush atya túlélte az eljárást, így később le tudta írni mi is történhetett.

Clench bíró próbálta meggyőzni a nőt, hogy vallja magát bűnösnek és akkor enyhébb büntetést kaphatna, de Margaret ellenállt. Végül a bírók elvesztették a türelmüket és 'peine forte et dure' büntetésre ítélték. Mush atya szerint Clench azt mondta a nőnek: „Meztelenre vetkőztetnek, lefektetnek, kezeidet és lábaidat oszlopokhoz kötik, és éles köveket helyeznek a hátad alá, és akkora súlyt helyeznek rád, amennyit elbírsz, amíg bele nem halsz."

A barátai mindent megpróbáltak, s azt állították, hogy egy terhesség korai szakaszában van. Clench bíró kijelentette, hogy ha ez igaz, akkor nem lehet kivégezni, mert egy ártatlan gyermek is sérülne. Nőket kért fel, hogy vizsgálják meg valóban állapotos-e Margaret. Kikérdezték, de a halálra ítélt csak annyit mondott, hogy nem biztos abban, hogy állapotos. A korabeli források szerint valóban állapotos volt.

A két bíró véleménykülönbségen volt, így halogatták a döntést. Végül az Északi Tanácsra hárították a felelősséget, akik mostohaapja kíséretében meglátogatták. Azt kérték, hogy mondjon le a katolikus hitéről és könyörögjön kegyelemért. Margaret azonban ezt visszautasította.

Halálra ítélték, amelyet 1586. március 25-én Lady Day, az angyali üdvözlet napján (nálunk Gyümölcsoltó Boldogasszony napja) hajtottak végre, amely abban az évben éppen nagypéntekre esett.

A kivégzése napján a kijelölt két őrmester visszautasította, hogy kivégezzék, de végül négy koldust gyűjtöttek be, s őket kényszerítették a végrehajtásra. (egy kép a kivégzésről)

A saját házának ajtaját helyezték rá, majd arra pakoltak hatalmas köveket. Tizenöt percen belül meghalt, de a biztonság kedvéért még hat órán keresztül rajta hagyták a súlyokat.

Mush atya szerint „Ezt követően nehezedtek rá, amit amikor először érzett, így szólt: „Jézusom! Jézusom! Jézusom! könyörülj rajtam!”.

Margaret Clithorow-t 1929-ben boldoggá, majd 1970. október 25-én szentté avatták, s 'York gyöngyeként' ismerik. Ünnepe Angliában május 4., Walesben, ahol a 'negyven vértanú' tagja is október 25-én emlékeznek rá. Angliában két másik vértanúval együtt is megemlékeznek róla augusztus 30-án,

djp