Kína mágnesvasútja és az 1000 km/óra felé vezető út

A vasúti közlekedés fejlődése mindig is az emberi találékonyság egyik látványos példája volt. Az ipari forradalomtól kezdve napjainkig a vonatok sebessége folyamatosan nőtt, ám az utóbbi évtizedekben a technológiai áttörések új korszakot nyitottak meg.

Kína az egyik vezető szereplő ebben a folyamatban, és a közelmúltban újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett: mágnesvasúti (maglev) szerelvényük 650 km/órás sebességet ért el, megdöntve a korábbi rekordokat.

A mágnesvasút technológiája

A mágnesvasút alapja az elektromágneses lebegtetés: a szerelvény nem érintkezik a sínnel, hanem mágneses mezők tartják lebegve, így gyakorlatilag súrlódásmentesen mozoghat. Ez lehetővé teszi a hagyományos sínes rendszereknél sokkal nagyobb sebességek elérését.

A légellenállás azonban így is korlátozó tényező – ezért a kínai mérnökök egy újabb technikai megoldást alkalmaztak: alacsony vákuumú csövekben futtatják a vonatokat. A ritkított levegő drámaian csökkenti a közegellenállást, ami tovább növeli a potenciális végsebességet.

Az új rekord: 650 km/óra mindössze 7 másodperc alatt

A legfrissebb eredmények szerint a kínai CASIC vállalat által fejlesztett maglev szerelvény 2025 júniusában elérte a 650 km/órás sebességet – ráadásul mindezt mindössze 7 másodperc alatt, egy 600 méteres tesztpályán. Ez a sebesség már túllépi a korábbi, 623 km/h-s rekordot, amelyet 2024-ben jelentettek be egy 2 km hosszú tesztcsőben.

Fontos persze kiemelni, hogy ezek a tesztek nem utasszállításra alkalmas vonatokkal, hanem kifejezetten mérnöki prototípusokkal történtek, laboratóriumi környezetben. A cél azonban világos: eljutni a városközi közlekedés új szintjére, ahol a vonatok akár 1000 km/órás sebességgel haladhatnak – ezzel versenyképes alternatívát nyújtva a rövid- és középtávú légi közlekedésnek.

A gyorsulás kihívásai

A rendkívül rövid távon elért extrém sebesség komoly fizikai terhelést jelent. Egy 600 méteres pályán 0-ról 650 km/órára gyorsulni elméletileg akár 5 G-s gyorsulással is járhat, ami az emberi test számára extrém megterhelés. Bár a pontos gyorsulási értéket nem közölték, ez is mutatja, hogy a technológia fejlesztésének nemcsak mérnöki, hanem fiziológiai korlátai is vannak.

Távlatok és lehetőségek

A következő cél egy 60 km hosszú vákuumcső megépítése, amely lehetővé tenné hosszabb távon is a nagy sebesség fenntartását, és végső soron az 1000 km/óra elérését. Ez a fejlesztés – ha sikerrel jár – gyökeresen átalakíthatja a jövő közlekedését. Képzeljük azt el, hogy Budapest és München között a jelenlegi 6-7 órás vonatút helyett akár egy óra alatt el lehetne jutni!

Hyperloop és a verseny

A kínai maglev-projekt sok tekintetben emlékeztet Elon Musk Hyperloop-koncepciójára, amely szintén alacsony vákuumú csöveken belül közlekedő kapszulákban képzelte el az utasszállítást. A Hyperloop mögött álló cég azonban 2023 végén beszüntette működését, így jelenleg a kínai állami projektek járnak élen a vákuumalagutas nagysebességű közlekedés megvalósításában.

A jövő

Kína legújabb mágnesvasút-tesztje nemcsak egy technológiai bravúr, hanem fontos lépés afelé, hogy a közlekedés új korszakba lépjen. A 650 km/h-s rekord egyelőre még laboratóriumi környezetben született, de az irány egyértelmű: a mérnökök célja, hogy az emberek számára is elérhetővé váljon a hihetetlen sebességű, csendes, környezetbarát vasúti utazás.

djp