Boleyn Anna kivégzése egy hosszú és mozgalmas kapcsolat végére tett pontot, amely számos olyan elemet tartalmazott, amelyet még nem látott az angol történelem. (a képen Boleyn Anna és VIII. Henrik)

Anna az 1520-as évek végén került először a király látókörébe, amikor a lány éppen titkos eljegyzést kötött Henry Percy-vel, Northumberland grófságának örökösével, aki Wolsey bíboros rokona volt.

Amikor a bíboros megtudta az eljegyzés hírét, azonnal a király elé vitte az ügyet, akihez szabad bejárása volt kancellárként. A király meghallva a hírt és azt parancsolta Wolsey-nak, hogy bontsa fel az eljegyzést. A bíboros ezt megtette, de a király ekkor még nem figyelt fel igazán a lányra.

Néhány év múlva azonban erre is sor került, s akkor próbált közeledni hozzá. (a király közeledése Annához)

Mivel a lány nem engedte közel magához (s mivel akkor még Aragóniai Katalin volt a felesége) a király szerelmesleveleken keresztül próbálta elcsábítani. Legalább 17 levelet írt neki (legalábbis ennyit megtaláltak a Vatikáni Könyvtárban), amelyekben "saját kedvesem"-nek nevezte Annát, s többször is Anna "szolgájá"-nak emlegette magát, sőt az egyik levélben egy szívet rajzolt a név kezdőbetűje köré.

Arra is képes volt, hogy a lányért lemondjon a "Hit védelmezője" címről, amelyet az éppen növekvő protestantizmus bírálatáért kapott. A pápa azonban nem akarta elválasztani Katalintól, hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Persze az is igaz, hogy az önállósodni kívánó VII. Kelemen ekkortájt élte át Róma elfoglalását és kifosztását V. Károly német-római császár katonái által. Károly unokaöccse volt Katalinnak, s nem lehetetlen, hogy a császár diktálta a választ a király kérésére. (a képen egy jelenet az 1527-ből Róma kifosztásakor)

Ennek eredményeképpen VIII. Henrik új egyházat alapított és megszakította a kapcsolatát Rómával. Elindult az angol reformáció.

Persze hosszú évek múltak el, s a király tudta, hogyan kell szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Hatalmas összegeket költött ékszerekre vagy egyéb ajándéktárgyakra, bár Anna sem volt szűkmarkú. (a képen egy közös vadászat)

Az egyik legérdekesebb azonban egy olyan nemesi cím volt, amelyet a király 1532. szeptember 1-én adományozott a lánynak.

Ő lett Pembroke márkija.

Ez, több szempontból is érdekes volt, hiszen saját jogán lett angol főnemes, függetlenül az apjától és nem márkinő lett, hanem márki. A király férfi címet adományozott neki, amely Angliában még soha nem történt meg. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Nagy Lajos magyar király lányát, Máriát, a koronázáskor fiúsították.

Fél év sem telt el, amikor a király titokban feleségül vette a lányt 1533 január 25-én. A titkolózás oka az volt, hogy jogilag a király még Aragóniai Katalin férje volt. A Katalinnal való házassága néhány hónappal később, 1533 május 23-án ért véget. A házasságkötés azonban azért volt fontos, mert két nappal korábban Anna észrevette, hogy terhes. (a képen Aragóniai Katalin, Boleyn Anna és VIII. Henrik a válás után)

A válás után Annát egy nagy ünnepség keretében királynévá koronáztatta, amelyen Anna aranyszálakból készült ruhákat is viselt, jelezve a jólétet és gazdagságot.

Szeptember 7-én született meg Anna lánya, Erzsébet, aki később I. Erzsébet néven lett uralkodó.

Ez csalódás volt a királynak, az örökös születésére megszervezett ünnepségeket is lemondta, majd néhány hónap múlva már új szeretőket kergetett. Közöttük volt Anna unokatestvére Madge Shelton is, majd 1535 vége felé került a képbe Jane Seymour, Anna egyik udvarhölgye.

A kapcsolat eléggé feltűnő és nyilvános volt, s ajándékozásban gazdag. Annának is feltűnt, hogy Jane a kedvenc, de a királyné nem merte Jane-t elbocsátani az állásából.

Henrik egyre inkább válni akart és megvádolta a nőt, hogy boszorkánysággal csábította el, de aztán mégsem ezzel a váddal került Anna a bíróság elé, hanem "a király elleni összeesküvés" vádjával. Néhány évtizeddel később I. Jakabnak már nem okozott gondot, hogy üldözze a boszorkányokat és a boszorkányságot.

Annát halálra ítélték, de Henrik úgy döntött, hogy ne akasztás, hanem lefejezés legyen, s a lefejezés karddal történjen, amely gyorsabb és kegyesebb halál volt. Ehhez egy szakértő francia hóhért fogadott fel, aki Londonba utazott a kivégzés kedvéért. A király a kivégzés minden részletét aprólékosan megtervezte.

Henriknek nem okozott nagy traumát Anna kivégzése, hiszen egy nappal később már eljegyezte, 1536. május 30-án pedig már feleségül is vette Jane Seymourt. Jane aztán végre megszülte neki az áhított fiút, a későbbi VI. Edvárd királyt.

A fiú születése után pár nappal azonban az anya elhunyt gyermekágyi lázban.

Henriknek újra nem volt felesége, de már volt egy (törvényes) fia, s következett még három feleség.

djp