Az eredeti római naptárt – ki más, mint – Romulus vezette be. Ez tíz, váltakozó hosszúságú hónapból állt (martius, aprilis, majus, junius, quintilis, sextilis, september, october, november, december), amelyek együtt 305 napot tettek ki. Ezt egészítette ki még 56 nap, amelyeket nem osztottak be egyik hónaphoz sem.
Volt idő, amikor a magyar futball még nem a világhírű Aranycsapatról szólt, nem Puskás Öcsiről vagy Kubaláról.
A vasúti közlekedés fejlődése mindig is az emberi találékonyság egyik látványos példája volt. Az ipari forradalomtól kezdve napjainkig a vonatok sebessége folyamatosan nőtt, ám az utóbbi évtizedekben a technológiai áttörések új korszakot nyitottak meg.
Jan van der Heyden (1637–1712) egy sokoldalú holland művész és feltaláló volt, aki a 17. századi Amszterdamban élt és alkotott.
A Loire-mente mesebeli kastélyai közül is kiemelkedik az Ussé-kastély (franciául: Château d'Ussé), amely sokak szerint maga a megtestesült tündérmese. A Chinon-erdő szélén, a festői Rigny-Ussé településen található, az Indre folyó völgyére néző épület nemcsak építészeti kincs, hanem irodalmi és kulturális örökség is.
Az első erődítményt a 11. században kezdték el építeni – eredetileg fából. A helyszín stratégiai fontosságú volt, mivel a Loire menti hajózás ellenőrzését biztosította. Az első kőből készült várat Guinant de Saumur, normann eredetű nemes kezdte el kialakítani, aki vélhetően viking leszármazott volt.
Az évszázadok során a kastély több jelentős család tulajdonában is volt. A Bueil-család idején a kastély fontos politikai és katonai központ lett. Antoine de Bueil feleségül vette Jeanne de Valois-t, VII. Károly francia király és híres szeretője, Agnès Sorel leányát. Bár hatalmas hozományt kaptak (40 000 arany ecu), pénzügyi gondjaik miatt kénytelenek voltak eladni a birtokot Jacques d'Espinay-nak, aki bretagne-i származású, hithű katolikus nemes volt. Később Valentinay márki, majd François-René de Chateaubriand, a híres francia író (aki Verne nagybátyja is volt), tartózkodott gyakran itt.
A kastély arculata az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül. A középkori gótikus formák mellett a 15–16. században reneszánsz stílusban is jelentős bővítéseket végeztek. A kastély különlegessége, hogy a két stílus harmonikusan olvad össze benne.
A 17. században XIV. Lajos uralkodása alatt a kastély parkját a kor egyik legismertebb kertépítésze, André Le Nôtre ihlette – az ő nevéhez fűződik a versailles-i kertek tervezése is. Az Ussé-kastély kertjei klasszikus francia barokk stílusban épültek, szabályos, szimmetrikus formákkal, teraszos kialakítással.
Az Ussé-kastély valóban mesébe illő, és nem véletlen, hogy Charles Perrault, a modern tündérmese-irodalom atyja, itt merített ihletet a Csipkerózsika (La Belle au bois dormant) című történetéhez. A kastélyt gyakran „a Csipkerózsika kastélyaként” is emlegetik. A látogatók ma is végigjárhatják a meséhez kapcsolódó installációval díszített termeket.
Az Ussé-kastély vendégei között más neves írók is megfordultak: például Jean-Baptiste Rousseau költő, Voltaire, a felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, valamint Claire de Duras írónő.
A kastély kápolnája különleges figyelmet érdemel: ez egy gótikus stílusban épült kis templom, amelyet a 16. században építettek az Espinay család idején.
A kastély belső termei gazdag barokk és rokokó díszítésűek, míg a könyvtár és a nagyterem eredeti berendezési tárgyakat őriz.
Az épület ma magántulajdonban van, de látogatható. A tulajdonos család évszázadok óta őrzi a kastélyt, és komoly restaurálási munkákat is végzett az elmúlt évtizedekben.
Az alagsorban panoptikum-jellegű kiállítás is megtekinthető, amely életképekkel mutatja be a kastély történelmi lakóinak mindennapjait.
A kastélyhoz pompás teraszkertek és erdei sétányok is tartoznak, így az épület nemcsak történelmi, hanem természeti élményt is kínál.
A 19. század végi Egyesült Államokban a gyógyszertárak nem csupán gyógyító szereket kínáltak: a társadalmi élet egyik központjai voltak, ahol az emberek frissítő italokat fogyasztottak, beszélgettek, és tájékozódtak a legújabb gyógyászati „csodaszerekről”. Ebben a kulturális közegben alkotta meg John Stith Pemberton, atlantai gyógyszerész azt az italt, amely később a világ egyik legismertebb márkájává nőtte ki magát – a Coca-Colát.
Ha a "Kokainmedve" című 2023-as film címét hallva valami ismerős érzés keríti hatalmába a hallgatót, az nem véletlen.
A horrorvígjáték szürreális története – egy fekete medve, amely egy hatalmas kokainszállítmányra bukkan, megeszi azt, majd őrjöngve tombol Észak-Georgia erdeiben – egy valós esemény kissé laza feldolgozása. Bár a valóság kevésbé volt akciódús, annál tragikusabb és abszurdabb.
Az álhírek és médiahackek nem a digitális korszak sajátosságai – már jóval az internet és a közösségi média elterjedése előtt is képesek voltak megtéveszteni a közvéleményt.
Erdős Pál világhírű magyar matematikus, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa, a kombinatorika, a számelmélet és a gráfelmélet kiemelkedő alakja volt.
Papp László, a magyar ökölvívás egyik legendás alakja volt, aki háromszoros olimpiai bajnokként írta be nevét a sporttörténelembe. 1926. március 25-én született Budapesten, és egész életét a sportág iránti szenvedélyének szentelte. Kivételes tehetsége, technikai képességei, valamint lenyűgöző akarata miatt vált a világ egyik legismertebb ökölvívójává.