Rhea Silvia ikerfiai, Romulus és Remus, a hagyomány szerint ie. 753. április 21-én alapították Rómát. (Valójában a történészek szerint a város már évszázadokkal korábban létezhetett.) Persze nem voltak igazán jó testvérek, hiszen Romulus megölte Remust és ő lett Róma első királya - ahogyan a bibliai Káin és Ábel sem voltak igazán jó testvérek. A Palatinus dombon létrehozott új település mellett a hagyomány szerint létrehozta az első légiókat és a szenátust is.

Romulust még hat király követte, akik közül az utolsó három király feltehetően valós személy volt. Miután negyed évezred után ie. 510 körül elűzték az utolsó királyt (Traquinius Superbust), következett a köztársaság korszaka, ahol a konzulok álltak az állam élén.

Az amerikai függetlenségi háború egyik legérdekesebb mozzanat volt, amikor Jon Paul Jones inváziót vezetett Anglia ellen.

John Paul Jones, aki barátja volt John Hancocknak és Benjamin Franklinnek is, egy skót-amerikai haditengerészeti kapitány, illetve valójában egy skót kalóz volt.

Olyan kalóz, aki előszeretettel zaklatta az angol hajókat, majd 1778. április 23-án Jones sikeresen megszállta Angliát - pontosabban egy részét, egy időre. 

Ez a franciáknak két és fél évtizeddel később nem sikerült.

A trafalgari csata, a világtörténelem egyik legfontosabb tengeri ütközete volt, amely alapvetően meghatározta a napóleoni háborúk sorsát - legalábbis a tengereken.

Napóleon korábban már dédelgetett tengeri hatalmi álmokat, de a trafalgari csata szertefoszlatta minden elképzelését. A francia császár azt szerette volna, ha a francia és szövetséges flotta felügyeli a La Manche csatornát, így a Grande Armée átkelhet Angliába és lerohanhatja III. György Angliáját.

A péntek 13 rejtélye már sok-sok éve foglalkoztatja az embereket, s különböző megoldásokat lehet találni arra, hogy miért a péntek és miért a 13-a a kiválasztott nap.

1. Az egyik legismertebb változat szerint az egész IV. Fülöp francia királyhoz fűződik, aki 1307. október 13-án, egy pénteki napon letartóztatott többszáz templomos lovagot, s ezzel tulajdonképpen meg is szüntette a templomos lovagrendet.

A Templomos Lovagrend (Militia Templi) 1118-ban szerveződött keresztes lovagokból a Szentföldön Hugues de Payens vezetésével. II. Balduin jeruzsálemi király a pártfogásába vette őket, s az egykori Salamon-templom egyik szárnyát nekik ajándékozta, így lettek "Krisztus szegény lovagjai" a Templom lovagjai.

Hamar kiváltságosak lettek, s rendkívül gazdagok, míg a pénzükre vágyó Fülöp el nem fogatta őket, s koholt vádak alapján ki nem végezték őket. Az utolsó nagymester Jacques de Molay máglyán végezte 1314-ben. A túlélők lettek a Krisztus Lovagrendje.

Szép Fülöp egyébként is érdekes személyiség volt, hiszen az ő emberei inzultálták, s talán meg is ütötték, majd bebörtönözték VIII. Bonifác pápát, aki nemsokára meg is halt. Szintén az ő uralkodásához köthető a pápák avignoni fogsága. Persze VIII. Bonifác pápát sem kellett félteni, a bottányokért ő sem ment a szomszédba.

Persze nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy Fülöp,  Szent (IX.) Lajos francia király unokája volt, s szintén unokája volt Jolánta magyar királyi hercegnőnek, aki II. András magyar király leánya volt, s akit szinte szentként tisztelnek Aragóniában. Fülöp fia, X. Lajos pedig, feleségül vette Magyarországi Klemenciát, Károly Róbert magyar király húgát.

2. Bibliai értelemben a hét ötödik napja az istené volt, s Krisztust is pénteken (nagypénteken) feszítették keresztre, miután az utolsó vacsorán (igaz csütörtökön, de éjszakában nyúlóan) tizenhárman vettek részt. Nem megerősített hírek szerint a paradicsomi bűnbeesés napja is péntek volt.

Ehhez hozzávehetjük, hogy a nyilvános kivégzések napja is péntek volt a XIX. századig, vagyis péntek volt a hóhérok napja, de ez már az ókori Rómában is így volt.

Minő véletlen, hogy a viking Ragnarök a háború előtt szintén éppen tizenhárman vettek részt egy ünnepségen.

3. Tudományos értelemben is érdekes a péntek 13, hiszen a szorgalmas matematikusok kiszámolták, hogy ha egy 400 éves ciklust vizsgálunk (amelyre a szökőévek elhelyezkedése miatt lelhettünk rá, hiszen a kerek százasok közül csak a 400-al oszthatóak a szökőévek) akkor érdekes tény, hogy a legtöbb tizenharmadika péntekre esik. Ez összesen 688 napot, vagyis pénteket jelent.

Nem ritka, hogy valaki babonás, hiszen Napóleon sem volt hajlandó leülni egy olyan asztalhoz, ahol tizenhárman vannak, ahogyan Franklin Delano Roosevelt sem.

A triszkaidekafóbia (triszkaideka – tizenhárom + fóbosz – félelem) a tizenhármas számtól való félelem emberek tízmillióit érinti. Az már csak egy apró érdekesség, hogy a biztosítótársaságok statisztikái szerint a péntek 13. napokon kevesebb baleset történik, mint máskor - talán akkor jobban vigyázunk. 

Ahogyan Rejtő Jenő írta "Nem vagyok babonás és nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti megrontás".

djp

Ezt a kis könyvecskét Londonban adták ki 1757-1795 között minden évben, vagyis II. György és III. György uralkodása alatt. A Covent Gardenben nyomtatták, s a népszerűségét jelzi, hogy a két shilling és 6 pennybe kerülő zsebkönyvet 1791-ben 8000 példányban adták ki.

Minden kiadásban 120-190 olyan prostituált jellemzése jelent meg, akik a Covent Garden környékén dolgoztak, ami nem volt meglepő, hiszen a rossz hírű házak kétharmada arrafelé volt. A hölgyek fizikai megjelenését és szexuális különlegességeit is leírták különböző, mindig szubjektív és sokszor túlzó véleményekkel. Londonban ekkortájt majdnem egymillióan laktak, s közel 50 ezer prostituált volt - 6-7 ezer csak ebből élt.

John Hetheringtont tartják a cilinder feltalálójának, akinek az első nyilvános megjelenése a találmányában (a sajtóhírek szerint) nyilvános lázongást okozott.

Amikor 1797. január 15-én megjelent egy nyilvános helyen és a fején viselte a csillogó selyemkalapját (a hírek szerint) több nő elájult a szokatlan látványtól, a gyerekek kiáltoztak, a kutyák ugattak és egy fiatal fiúnak (Cordwainer Thomas fiatalabb fiának) eltört a jobb karja a tömegben.

A férfit (állítólag) letartóztatták és a rend megzavarásáért bíróság elé állították, amely (forrástól függően) 50 vagy 500 fontnyi büntetést szabott ki rá. Hetherington azonban ragaszkodott hozzá, hogy nem sértett törvényt, ezért a kormány elfogadott egy olyan jogszabályt, amely tiltja az állampolgároknak a kalap viselését.

A Scotland Yard (hivatalos nevén a New Scotland Yard) eredetileg a Whitehall Place 4. szám alatt volt, amely helyet a bűnözőből kriminalistává vált Eugène-François Vidocq segítségével választották ki. A közkeletű nevét a hátsó bejáratánál lévő Great Scotland Yard utcáról kapta.

A Fővárosi Rendőrséget (Metropolitan Police) a Robert Peel által beterjesztett és 1829. június 19-én elfogadott Fővárosi Rendőrségi Törvény (Metropolitan Police Act) alapján hozták létre. Mire azonban már valóban komoly erőt képviselt, Viktória királynő ült a trónon.

Otto von Bismarck a 19. század második felének egyik leghíresebb német hadvezére és politikusa volt, aki előbb Poroszország miniszterelnöke volt majdnem tíz évig, aztán közel húsz évig a Német Birodalom kancellárja.

Vezetésével az ország gazdaságilag és katonailag erőssé vált, igazi nagyhatalom lett, s felzárkózott az akkori világhatalom, az Egyesült Királyság után, bár Viktória királynő országa természetesen (ekkor még) erősebb volt.

A ókori rómaiak és görök rendelkeztek egy titokzatos fogamzásgátló gyógyszerrel, amely a hírek szerint nagyon hatékony volt. Ezt a szilfium (silphium) vagy szilfion nevű, máig azonosítatlan növényt fűszerként, parfümként és afrodiziákumként is használták - pontosabban a növény gyantáját. A legenda szerint magának Apollón istennek az ajándéka volt - valódi csodaszer. Olyannyira, hogy a a pénzükre is ráverették az ábrázolását.

A növény vaskos gyökerű és tuskós levelű volt, amely apró, sárga színű virágokkal rendelkezett, de olyan finom illatú volt, hogy aranyáron mérték. A ropogós szárát megsütötték, megpirították vagy megfőzték és úgy fogyasztották. A gyökereit frissen, ropogósan, ecetbe mártva ették. Tartósítószerként alkalmazták a lencséhez, a juhok húsát pedig puhává, porhanyóssá tette. A virágzatától parfümöt készítettek, a magjait pedig megszárították és megőrölték és fűszerként használták. Az édesköményhez hasonló növény volt.

Az első Stuart-házból származó skót uralkodó a Walter Stewart főudvarmester és Marjorie Bruce skót királylány házasságából születő II. Róbert volt.

Édesanyja, I. Róbert skót király lánya volt, így az 1316. március 2-án Paisley-ben született Róbert jogos örökösként léphetett később trónra. Édesanyja, hasonlóan I. Mária magyar királynőhöz, terhessége utolsó heteiben leesett a lováról, s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életét nem tudták megmenteni. A 19 éves anya életének utolsó óráiban azonban császármetszéssel megszülte gyermekét, aki az orvosok gondoskodásának hála túlélte a balesetet és a műtétet is.