A Loire-mente mesebeli kastélyai közül is kiemelkedik az Ussé-kastély (franciául: Château d'Ussé), amely sokak szerint maga a megtestesült tündérmese. A Chinon-erdő szélén, a festői Rigny-Ussé településen található, az Indre folyó völgyére néző épület nemcsak építészeti kincs, hanem irodalmi és kulturális örökség is.

Története: egy ezeréves erődítmény nyomában

Az első erődítményt a 11. században kezdték el építeni – eredetileg fából. A helyszín stratégiai fontosságú volt, mivel a Loire menti hajózás ellenőrzését biztosította. Az első kőből készült várat Guinant de Saumur, normann eredetű nemes kezdte el kialakítani, aki vélhetően viking leszármazott volt.

Az évszázadok során a kastély több jelentős család tulajdonában is volt. A Bueil-család idején a kastély fontos politikai és katonai központ lett. Antoine de Bueil feleségül vette Jeanne de Valois-t, VII. Károly francia király és híres szeretője, Agnès Sorel leányát. Bár hatalmas hozományt kaptak (40 000 arany ecu), pénzügyi gondjaik miatt kénytelenek voltak eladni a birtokot Jacques d'Espinay-nak, aki bretagne-i származású, hithű katolikus nemes volt. Később Valentinay márki, majd François-René de Chateaubriand, a híres francia író (aki Verne nagybátyja is volt), tartózkodott gyakran itt.

Építészeti örökség: gótika és reneszánsz harmóniája

A kastély arculata az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül. A középkori gótikus formák mellett a 15–16. században reneszánsz stílusban is jelentős bővítéseket végeztek. A kastély különlegessége, hogy a két stílus harmonikusan olvad össze benne.

A 17. században XIV. Lajos uralkodása alatt a kastély parkját a kor egyik legismertebb kertépítésze, André Le Nôtre ihlette – az ő nevéhez fűződik a versailles-i kertek tervezése is. Az Ussé-kastély kertjei klasszikus francia barokk stílusban épültek, szabályos, szimmetrikus formákkal, teraszos kialakítással.

Irodalmi kapcsolódások: a Csipkerózsika otthona

Az Ussé-kastély valóban mesébe illő, és nem véletlen, hogy Charles Perrault, a modern tündérmese-irodalom atyja, itt merített ihletet a Csipkerózsika (La Belle au bois dormant) című történetéhez. A kastélyt gyakran „a Csipkerózsika kastélyaként” is emlegetik. A látogatók ma is végigjárhatják a meséhez kapcsolódó installációval díszített termeket.

Az Ussé-kastély vendégei között más neves írók is megfordultak: például Jean-Baptiste Rousseau költő, Voltaire, a felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, valamint Claire de Duras írónő.

További érdekességek

• A kastély kápolnája különleges figyelmet érdemel: ez egy gótikus stílusban épült kis templom, amelyet a 16. században építettek az Espinay család idején.

• A kastély belső termei gazdag barokk és rokokó díszítésűek, míg a könyvtár és a nagyterem eredeti berendezési tárgyakat őriz.

• Az épület ma magántulajdonban van, de látogatható. A tulajdonos család évszázadok óta őrzi a kastélyt, és komoly restaurálási munkákat is végzett az elmúlt évtizedekben.

• Az alagsorban panoptikum-jellegű kiállítás is megtekinthető, amely életképekkel mutatja be a kastély történelmi lakóinak mindennapjait.

• A kastélyhoz pompás teraszkertek és erdei sétányok is tartoznak, így az épület nemcsak történelmi, hanem természeti élményt is kínál.

djp

Kapcsolódó posztok 

Verne élete – Az első évtizedek (1828-1850)

Az utolsó francia császár leghíresebb szeretője – Marguerite Bellanger

Akinek a pénze okozta a vesztét – Nicolas Fouquet

A 19. század végi Egyesült Államokban a gyógyszertárak nem csupán gyógyító szereket kínáltak: a társadalmi élet egyik központjai voltak, ahol az emberek frissítő italokat fogyasztottak, beszélgettek, és tájékozódtak a legújabb gyógyászati „csodaszerekről”. Ebben a kulturális közegben alkotta meg John Stith Pemberton, atlantai gyógyszerész azt az italt, amely később a világ egyik legismertebb márkájává nőtte ki magát – a Coca-Colát.

Ha a "Kokainmedve" című 2023-as film címét hallva valami ismerős érzés keríti hatalmába a hallgatót, az nem véletlen.

A horrorvígjáték szürreális története – egy fekete medve, amely egy hatalmas kokainszállítmányra bukkan, megeszi azt, majd őrjöngve tombol Észak-Georgia erdeiben – egy valós esemény kissé laza feldolgozása. Bár a valóság kevésbé volt akciódús, annál tragikusabb és abszurdabb.

Az álhírek és médiahackek nem a digitális korszak sajátosságai – már jóval az internet és a közösségi média elterjedése előtt is képesek voltak megtéveszteni a közvéleményt.

Erdős Pál világhírű magyar matematikus, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa, a kombinatorika, a számelmélet és a gráfelmélet kiemelkedő alakja volt.

Papp László, a magyar ökölvívás egyik legendás alakja volt, aki háromszoros olimpiai bajnokként írta be nevét a sporttörténelembe. 1926. március 25-én született Budapesten, és egész életét a sportág iránti szenvedélyének szentelte. Kivételes tehetsége, technikai képességei, valamint lenyűgöző akarata miatt vált a világ egyik legismertebb ökölvívójává.

A leghíresebb angol konzervatív napilap alapítója John Walter volt, aki 1785. január 1-én (egy szombati napon) jelentette meg a lap első számát, de akkor még The Daily Universal Register néven.

Mátyás király reneszánsz udvarában egzotikus állatok egészen lenyűgöző gyűjteménye élt, amely tükrözte az uralkodó gazdagságát, hatalmát és kulturális érdeklődését. A budai Várban és a Visegrádi Palotában kialakított menázsériája Európa-szerte híres volt, és számos ritka, különleges állatot tartalmazott, amelyeket vásárolt vagy éppen ajándékként kapott.

Szent Miklós avagy Myra püspöke minden bizonnyal a leghíresebb szent volt, akinek a kultusza a 8. században kezdett igazán elterjedni, s hamarosan nagyon népszerűvé vált. Talán nem meglepő, de minden év december 6-án rá emlékezünk.

A vándoralbatrosz a déli félteke egyik legnagyobb repülni képes madara, sőt annyira képes repülni, hogy a szárazföldön csak a költési időszakban tartózkodik. A meleg légáramlatokkal hatalmas távolságokat jár be, évente többször is megkerülheti a Földet, s egy nap alatt akár 500 km utat is megtehet vitorlázórepülésben, órákon keresztül nem vagy alig csapva a szárnyaival, így aztán napokig, sőt hetekig a magasban maradhat. (Az eddigi legnagyobb távolság, amelyet egy albatrosz egy év alatt megtett 120 ezer km volt.)