A szicíliai vecsernye egy sikeres lázadás volt, amely 1282 húsvétján tört ki a francia származású szicíliai király, I. Károly ellen, s amelynek eredményeképpen Károly pár hét alatt elveszítette Szicília feletti uralmát. Ennek a lázadásnak azonban a két (sőt három) talán legfontosabb szereplője a magyar történelemmel is kapcsolatban van illetve volt.

I. Károly a Capeting-dinasztia tagja, a Capeting-Anjou-ház alapítója, számos címe mellett 1266-tól Szicília királya is volt. Szent (IX.) Lajos legkisebb öccseként részt vett a hetedik keresztes hadjáratban, majd 1264-ben IV. Orbán pápa őt jelölte ki Szicília királyának a Hohenstaufen-házhoz tartozó Manfréd ellenében, s 1266-ban IV. Kelemen már meg is koronázta. (a képen I. Károly)

Az erőszakossága és túlkapásai miatt azonban hamar összetűzésbe került a helyiekkel, s a "kegyetlen" ragadványnevet kapta. Vissza is hívták a Hohenstaufenokat, akiket azonban Károly legyőzött 1268-ban. Országát és hatalmát erősíteni akarta, így legkisebb lányát 1270-ben feleségül adta V. István magyar király fiához, így Izabella 1272-ben magyar királyné is lett IV. László feleségeként.

Nem mellékes körülményként Károly nevű fiának felesége lett Magyarországi Mária, akinek unokájaként később I. Károly (vagyis Károly Róbert) magyar király lett. Mindezek mellett Szent Lajos fiának, Merész Fülöp francia királynak (vagyis Károly unokaöccsének) a felesége Aragóniai Izabella volt, aki Jolánta magyar királyi hercegnő lánya volt, így II. András magyar király unokája.

Így elmondható, hogy Anjou Károly elég szerteágazó magyar kapcsolatokkal rendelkezett.

A másik oldalon az 1266-ban elesett Manfréd legnagyobb lánya Konstancia 1262-ban III. Péter aragon király felesége lett. Manfréd halála után örököseként a férje került összetűzésbe a szicíliai királlyal. Péter aztán el is foglalta tőle Szicília szigetét s így már Aragónia, Valencia és Szicília királya is lett.

Péter azonban a fentiek mellett a már említett Jolánta magyar királyi hercegnő legnagyobb fia is volt, s így II. András magyar király unokája, vagyis a fentebb említett Aragóniai Izabella bátyja.

Mindezek miatt az 1282. március 30-án elkezdődött szicíliai vecsernye, amely francia és szicíliai belügynek tűnik eléggé kapcsolódott a magyar történelem egyes személyiségeihez is.

A felkelés egyébként több különböző forrás szerint több különböző módon kezdődött.

Az egyik szerint egy francia katona megerőszakolt egy lányt, akinek az anyja kirohant az utcára a Ma fia (A lányom) kifejezést kiáltva, s innen eredeztetik a maffia szó eredetét. Egy másik szerint egy francia katona durván letépte egy menyasszony ruháját, hogy ellenőrizze, nincs-e nála fegyver, s a vőlegény után a teljes násznép nekiment a katonáknak. Pár perc alatt kétszáz katona maradt ott a San Spirito-téren. A vecsernye pár hete alatt egyébként összesen 13 ezer franciát öltek meg.

Párszáz évvel később, 1853-ban Verdi Franciaországba költözött, hogy elkészítsen az eseményről, egy korábban megrendelt ötfelvonásos operát. A szövegkönyvet Charles Duveyrier és Eugène Scribe készítette, de az ősbemutató végül 1855. június 13-ra csúszott, a párizsi Világkiállítás idejére.

djp