A 16. század legnevesebb bibliafordítója, William Tyndale, 1494-ben született, majd Oxfordban (s talán Cambridge-ben is) tanult, ahol pappá is szentelték. Az egyházból hamar kiábrándult, de Luther és Erasmus nyomán elhatározta, hogy lefordítja az Újszövetséget. Ehhez azonban püspöki engedély kellett, amelyet a londoni püspök nem adott meg számára. Igazi nyelvzseni volt, hiszen az angol mellett görögül, héberül, németül, olaszul, latinul és spanyolul is beszélt. (litográfia Tyndale-ról)

Benjamin Franklin tizenötödik gyerekként született, s az apja nyolc évesen beiratta egy egyházi iskolába, ahol hamar osztályelső lett. Apja viszont drágálta az oktatást, ezért kivette az iskolából s tanoncként az üzletébe helyezte el. A kis Ben, ekkor már minden idejét a tanulásra fordította és amit lehetett, azt elolvasott. (J. S. Duplessis: Benjamin Franklin)

A Château Gaillard egy középkori vár a Szajna mellett körülbelül száz kilométerre észak-nyugatra Párizstól, amelyet 1196-ban kezdtek el építeni Oroszlánszívű Richárd uralkodása alatt. Az angol király, aki egyben normandiai herceg is volt, a harmadik keresztes hadjáratból visszafelé osztrák, majd német fogságba esett, s csak 1194. február 4-én szabadult ki. Közben a francia király jelentős területet foglalt el Normandiából. Richárd hazatérése után hozzákezdett az elfoglalt területek visszafoglalásához, s ennek részeként Gaillardban is egy  komolyabb erődítményt akart építeni, ráadásul gyorsan, így komoly (körülbelül 12.000 fontnyi) költséggel épült fel, de alig két év alatt. (Oroszlánszívű Richárd)

Stuart Anna élete sok tekintetben egyedülálló a szigetországi történelemben, hiszen ő volt az utolsó angol és skót uralkodó, ugyanakkor ő volt az első brit uralkodó, hiszen 1707. május 1-én, uralkodása alatt egyesült Anglia és Skócia az Acts of Union értelmében Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága néven.

Anna 1702-ben lépett trónra nővére (II. Mária), majd annak férje (III. Vilmos) halála után, akik a trónfosztott, majd (a dicsőséges forradalomban) elűzött II. Jakab után léptek trónra. (Charles Jervas: Anna brit királynő)

Abraham Lincoln a XIX. század legnagyobb amerikai politikusa és minden idők legismertebb amerikai elnöke volt, aki tetteivel hamar kivívta kortársai tiszteletét. Politikai pályája megkezdése előtt sok mindennel foglalkozott, többek között jogászkodott is, műszaki szabadalmai voltak, de híres birkózó is volt, aki 300 mérkőzéséből csak egyetlen alkalommal szenvedett vereséget, így bekerült a Birkózó Hírességek Csarnokába is. (Getty images)

A HMS Sussex egy 80-ágyús, közel 500 tengerészt igénylő hatalmas hadihajó volt, az angol Királyi HAditengerészet büszkesége, amely 1693. április 11-én került vízre és december 27-én indult el első útjára Sir Francis Wheeler admirális vezetésével, egy Földközi tenger felé induló flottában, amelyben összesen 48 hadihajó és 166 kereskedelmi hajó volt. (HMS Sussex) 

Benito Juarez mexikó elnökeként ismert, aki sokáig harcban állt Miksa mexikói császárral, s végül 1867-ben kis is végeztette a Habsburg-uralkodót (vagy mégsem ... de ez egy másik történet). (a fényképen Benito Juarez)

Benito Juarez Maza nevű fia szintén politikus volt, aki feleségül vette egy magyar honvédtiszt Remellay Gusztáv, Mária nevű lányát. Remellay a Pesti Divatlapnak volt állandó munkatársa Petőfi Sándorral együtt.

Louis Antoine, Franciaország, Angoulême herceg több dologgal is felhívta magára a figyelmet, de a legérdekesebb minden bizonnyal az a tény, hogy ő minden idők legrövidebb ideig tartó uralkodása volt a francia trónon.

1775. augusztus 6-án született, mint (a későbbi) X. Károly legidősebb fia, aki átélte XVI. Lajos és felesége kivégzését, a nagybátyja (XVIII. Lajos) restaurációs kísérletét, Napóleon hatalomra jutását és bukását és az új királyság kialakulását. (X. Károly)

A középkor legnagyobb kulturális gyűjteménye semmisült meg 1258-ban, amikor a mongol hadak megostromolták, majd elfoglalták Bagdadot. A hatalmas várost közel 60 ezres sereg védte, de a támadók közel 150 ezren voltak. ( a kép Esposito, John L.. Iszlám (Vallások földrajza) című művéből)

A Bölcsesség Háza avagy a Bagdadi Nagy Könyvtár a hagyomány szerint Harun al-Rasid kalifa, de valójában Al-Ma'mun kalifa (Harun al-Rasid fia) magángyűjteményeiből alakult ki. 813-ban nyilt meg és évszázadokon keresztül a legnagyobb gyűjtemény volt a maga nemében. Számtalan ritka, olykor egyedi könyvet is tartalmazott

Alá ad-Dín Mohamed a Hvárezm Birodalom uralkodója volt, aki élete során szépen lassan kiterjesztette uralmát a szomszédos területekre.

1200-ben lett uralkodó, s 1218-ban már hatalmas terület tartozott az uralma alá, amikor felkeresték Dzsingisz kán követei, aki a kereskedelmi kapcsolatok szélesítését és a szövetséget ajánlotta számára. Mohamed ezt a gyengeség jelének vette, s egyébként sem bízott a kánban, ezért elutasította az ajánlatot. (Dzsingisz kán egy 14. századi ábrázoláson)