Verocious párpercesei

2022.nov.04.
Írta: DJP Szólj hozzá!

Nagy Szulejmán - a gyerekgyilkos szultán

Nagy Szulejmán (akit Törvényhozó Szulejmánnak is hívnak) 1494. november 6-án született a Fekete-tenger partján fekvő Trabzonban, ahol apja, a későbbi I. Szelim akkortájt beglerbég volt. Nagyapja, II. Bajezid halála után apja lett a szultán, ő pedig ekkortájt a Krími-félsziget délkeleti partvidékén elhelyezkedő Kaffai szandzsák vezetője volt.

suleiman.jpg

Tovább

A vasketrecbe zárt király, aki belehalt a trónharcba

Jakab huszonöt éve eléggé mozgalmasan telt, s számtalan szálon kapcsolódott a magyar történelemhez is. Édesanyja (Aragóniai Konstancia) ükunokája volt II. András magyar király lányának, Jolántának, aki I. Jakab feleségeként aragóniai királyné lett, így Jakab maga is Árpád-házi leszármazott.

4jakab.jpg

Tovább

A kilencgyermekes hírhedt pápa halála - VI. Sándor

VI. Sándor vagyis Rodrigo Borgia (a képen) a korszak leghírhedtebb pápájává vált a bő egy évtized alatt, amelyet a pápai trónon töltött.

visandor.jpg

Az Aragón királyságban született Rodrigo, Valnecia közelében látta meg a napvilágot, s gyors felemelkedését elsősorban nagybátyjának, Alfonso de Borjának köszönhette, aki előbb Valencia püspökeként, majd III. Callixtus néven pápaként támogatta. Persze ehhez nem volt probléma, hogy a fiatal Rodrigo nagyon tehetséges volt, így közben Rómában, majd Bolognában tanult jogot.

Tovább

Aki úgy lett király, hogy megleste a királynét

Canduales, Lydia első (ma ismert) királya volt, aki a mai Nyugat-Törökország területén uralkodott. Hérodorotosz szerint a király eléggé tenyérbemászó alak volt, aki mindig kérkedett, leginkább gyönyörű feleségével, akit a legszebbnek tartott a világon. Kedvenc testőre órákon keresztül hallgathatta a felesége szépségéről szóló történeteit.

gges2.jpeg

Tovább

Agnodice, az első női orvos Athénban

Agnodice egy legendás alak az ie. 4. századból, akit Athén első női bábájaként vagy orvosaként tartanak nyilván.

agnodice0.jpg

Már Mezopotámiában, Egyiptomban és Babilóniában is voltak orvosok, de mindenhol csak a férfiak tanulhattak, mert a nőket túl butának, túl finnyásnak és túl érzelmesnek tartották. Mindezek mellett egy nőnek csak egy férfit volt szabad megérintenie - a férjét. Az egyetlen kivétel a szülészet volt, ahol a nők is szerepelhettek. Talán Agnodice is szülésznőként kezdte a pályáját.

Tovább

Egy magányos szent legendája - Szent Helier

Szent Helier vagyis Hellerius, aki a Csatorna-szigetek közé tartozó Jersey védőszentje, s bőr és szembetegségek gyógyító szentjeként is emlékeznek rá, a hatodik században élt.

0716helier.jpg

Az aszkéta remete pogány szülőktől született a mai Belgium területén található Tongerenben. Az apja egy Sigebert nevű tongresi nemes volt, az édesanyját pedig Lusigardnak hívták. A szülők már hosszú ideje vártak a gyermekáldásra, s végül egy Cunibert nevű keresztény tanítóhoz fordultak segítségért. Ő azt tanácsolta nekik, hogy sokat imádkozzanak és ha gyermekük születik, akkor ajánlják fel Istennek.

Tovább

Ahogyan Catherine Parr VIII. Henrik felesége lett

VIII. Henrik utolsó felesége sok tekintetben különlegesnek számított az öt elődjéhez képest, hiszen a király már a harmadik férje volt, s mikor túlélte őt, negyedszer is férjhez ment.

kp.jpg

A négy férjjel ő Anglia legtöbbet házasodó királynéja, amely azonban kissé kétes dicsőség, bár mindenféleképpen illet a királyhoz, aki összesen hat házassággal dicsekedhetett.

Tovább

Egy baleset, amely híressé tette Nostradamust - II. Henrik halála

ii_henri.jpg

II. Henrik (a fenti képen) egész ifjúkorában az apja (I. Ferenc) és a VIII. Henrik közötti vetélkedés tanúja volt, s végül a két király alig két hónapnyi különbséggel hunyt el. A trónra lépő ifjú király aztán visszaszerezte Calaist, Metzet, Verdunt és más területeket is. Jó diplomáciai érzékkel Ferenc nevű fiát hozzáadta a Franciaországban nevelkedő Stuart Máriához. Az sem zavarta, hogy a gyönyörű és intelligens lány jóval magasabb és két évvel idősebb volt, mint a félszeg Ferenc.

Tovább

A becstelen lovag halála - Châtillon Raynald

Châtillon Raynald (másképpen Renaud esetleg Reynald vagy Reginald) egy francia nemesi család második fiaként született 1125 körül, s még harmincéves sem volt, amikor Antiochia hercege lett. A jellemét jól tükrözi, hogy a "becstelen lovag" néven ismerték.

A második keresztes hadjárathoz csatlakozva jutott el a Jeruzsálemi Királyságba, s 1153-ban feleségül vette Antiochia uralkodó hercegnőjét, Constance-t. Egy év múlva megszületett legnagyobb gyermeke, Ágnes, aki aztán (Anna néven) III. Béla magyar király felesége lett, s később Imre valamint II. András magyar királyok édesanyja is.

Tovább
süti beállítások módosítása