A fiatal trónörökös, Lajos és Marie Antoinette házasságkötésének utolsó eseménye volt egy tűzijáték 1770. május 30-án.

Ez akkortájt még viszonylag újdonság volt a francia nép számára, éppen ezért nagyon sokan kíváncsiak voltak rá.
Két héttel korábban a rossz időjárás miatt már el kellett halasztani a tűzijátékot, amely még tovább fokozta a várakozást. (a képen Marie Antoinette)

Nagy Péter, minden oroszok cárja sok mindent gyorsan csinált - gyorsan gondolkodott, gyorsan döntött és gyorsan járt. Mindehhez azonban még nagyon korán is kelt.

Boleyn Anna kivégzése egy hosszú és mozgalmas kapcsolat végére tett pontot, amely számos olyan elemet tartalmazott, amelyet még nem látott az angol történelem. (a képen Boleyn Anna és VIII. Henrik)

Anna az 1520-as évek végén került először a király látókörébe, amikor a lány éppen titkos eljegyzést kötött Henry Percy-vel, Northumberland grófságának örökösével, aki Wolsey bíboros rokona volt.

Marta Helena Skowrońska valószínűleg lengyel származású római katolikus lány volt, aki valószínűleg 1684. április 14-én vagy 15-én született a livóniai Ringenben. Szülei 1689 körül haltak meg pestisben, s egy evangélikus lelkész nevelte föl. Amikor kicsit nagyobb lett, mosogatólány vagy mosónő lehetett a családnál, s nem tanult meg sem írni, sem olvasni. Ez kihatott arra, hogy egész életében írástudatlan maradt. (a képen I. Katalin)

Marta nagyon szép, hosszú szőke hajú és bársonyfekete szemű fiatal lány volt, aki 17 évesen (kényszerből) férjhez ment egy svéd katonához, de nyolc nap múlva a férjét elvezényelték.

Gerbert d'Aurillac egy Saint-Simon nevű kisvárosban született a mai Franciaország területén 938-ban egy szegény család gyermekeként. 963-ban csatlakozott a Saint-Geraud-kolostor bencés szerzeteseihez, ahol megalapozta a tudását. A tudomány mellett a Bibliát is alaposan megismerte, s mélyen hívő lett. (a képen Gerbert d'Aurillac)

Amikor 967-ben Barcelona grófja, II. Borrel meglátogatta a kolostort, az apát a gróf figyelmében ajánlotta a rendkívül tehetséges fiút, s kérte, hogy vigye magával Spanyolországba, hogy tovább tudjon tanulni.

A brit történelem egyik legmerészebb szélhámosa volt Thomas Blood ezredes, "az ember, aki ellopta a koronaékszereket". (a képen Thomas Blood)

1517. április 14-én egy Dr. Bell néven ismert prédikátor lázító és idegengyűlölő beszédet mondott Londonban a Szent Pál-keresztnél John Lincoln biztatására, s azzal vádolta a bevándorlókat, hogy elveszik az angolok munkáját és "megeszik a kenyeret a szegény apátlan gyerekektől".

Arra szólította fel az angolokat, hogy védjék meg magukat az idegenektől. A következő két hétben szórványos támadások történtek az idegenek ellen és elterjedt a hír, hogy május elsején a város fellázad és megöl minden idegent. Azért akkor, mert aznap a tanoncoknak, kézműveseknek és kereskedőknek szabadnapja volt.

A szicíliai vecsernye egy sikeres lázadás volt, amely 1282 húsvétján tört ki a francia származású szicíliai király, I. Károly ellen, s amelynek eredményeképpen Károly pár hét alatt elveszítette Szicília feletti uralmát. Ennek a lázadásnak azonban a két (sőt három) talán legfontosabb szereplője a magyar történelemmel is kapcsolatban van illetve volt.

Jakab, aki már tizenhárom hónapos korától Skócia uralkodója volt, Erzsébet halála után Anglia királya is lett, I. Jakab néven. A két állam teljesen szuverén módon működött, saját parlamenttel és igazságszolgáltatással, de a király személye összekötötte őket. (a képen I. Jakab)

Angliai trónra lépésekor már 35 éve és 243 napja uralkodott Skóciába, s ezt még 22 évvel és három nappal toldotta meg.

I. Erzsébet angol királynő (a fenti képen) uralkodása alatt is folytatódott a katolikus-protestáns csatározás, csak éppen ellenkező előjellel. Amíg I. Mária a protestánsokat üldöztette és végeztette ki, addig Erzsébet a katolikusokkal tette sok esetben ugyanezt. A leghíresebb kivégzett minden bizonnyal I. Mária skót királynő volt, aki 1587. február 8-án került lefejezésre, de rajta kívül is voltak szép számmal olyan személyek is, akikre ma is emlékezünk.